Vagyonadó: kit érintene, mi változna, mikor lehet belőle bevétel?

A bizottsági módosító tétje

A T/930 új, évente fizetendő vagyonadót vezetne be. A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság november 11-én 16:14-kor benyújtott T/930/2. számú, 30 oldalas módosítója 58 pontban alakítaná át a részletszabályokat. A csomag továbbra is javaslat: benyújtása nem jelenti az egyes változások vagy a teljes törvény elfogadását.

A legfontosabb döntési pontok a magasabb adósáv határa, az ingatlanok és vállalkozói részesedések értékelése, az igazolható tartozások levonása, az adózói és szakértői felelősség, valamint az első adóév időzítése. A bevezetés időpontja a 2027-es költségvetésben tervezett bevétel teljesülését is befolyásolhatja.

Kit és milyen vagyon után terhelne?

A benyújtott alapjavaslat az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyonrészt adóztatná. A belföldi illetőségű magánszemélyeknél és vagyonkezelési adóalanyoknál a belföldi és külföldi vagyon is számítana; a külföldi illetőségűeknél a törvényben felsorolt magyar vagyonelemekre korlátozódna a kötelezettség. A nemzetközi egyezmények alkalmazását külön vizsgálni kell.

A vagyon nem azonos az éves jövedelemmel vagy a bankszámlaegyenleggel. Ingatlan, társasági részesedés, pénzügyi eszköz és más vagyoni jog is része lehet a számításnak. A házastársak külön adóalanyok; a kapcsolt vagyonkezelési struktúrák közös értékhatára miatt a tulajdonosi láncot is át kell tekinteni. Az 58 pontos csomag nem helyettesíti az alapjavaslat változatlanul maradó szabályait.

Az egymilliárdos mentesség és a két adósáv

Az eredeti T/930 az adóalap első 100 milliárd forintjára 1 százalékos, az e fölötti részre 1,5 százalékos kulcsot ír. Mivel az adóalapból az egymilliárdos mentességet már levonták, az eredeti magasabb kulcs a 101 milliárd forintot meghaladó nettó vagyonrészre jutna. A módosító 8. pontja 99 milliárdra csökkentené az adóalapsáv határát: így a nettó vagyon 100 milliárd feletti része adózna 1,5 százalékkal.

Szemléltető számítás, további adócsökkentés nélkül: 1,2 milliárd forint, szabályszerűen értékelt és levonható tartozásokkal csökkentett vagyonból 200 millió forint adóalap és évi 2 millió forint adó következne. Kétmilliárdos nettó vagyonnál az adóalap egymilliárd, az éves adó 10 millió forint lenne. Százegymilliárdos nettó vagyonnál a sávhatár módosítása az eredeti 1 milliárdos adót 1,005 milliárdra emelné; a különbség évi 5 millió forint.

A 9–12. pont szerint az adócsökkentések nem eredményezhetnek negatív fizetendő adót. A kötelező, ténylegesen megfizetett és számlával igazolt szakértői szolgáltatás díjának 50 százaléka, legfeljebb 2 millió forint számítható be; ugyanaz a szolgáltatási díj csak egyszer. A külföldi ingatlan- vagy gépjárműtulajdont, illetve vagyoni jogot terhelő megfizetett adó beszámítása pontosul, a visszajáró adó nem vonható le.

Tartozások, közös vagyon és vagyonkezelés

A 3. pont a levonható tartozások közé emelné a részletre megszerzett vagyonelem még ki nem fizetett vételárrészét. A tartozásnak ténylegesen fenn kell állnia, és közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolhatónak kell lennie. Külföldi illetőségű adóalanynál az adóköteles vagyonelemhez való közvetlen kapcsolódás is feltétel.

A közös vagyonelemhez kapcsolódó levonható tartozás annak adóalapban figyelembe vett arányát követné. A vagyonelemhez nem kapcsolódó, közös házastársi tartozás a hitelezővel szembeni kötelezettség arányában oszlana meg. A megszűnő vagyonkezelési adóalanytól kiadott vagyon ugyanazon naptári évi kettős adóalapját a megszerzett vagyonra jutó résszel, legfeljebb a későbbi adókötelezettségkor még meglévő értékig lehetne mérsékelni.

Ingatlanértékelés: hol csökkenhet a költség?

A jelentős felújítás küszöbe az ügyleti érték 20 százalékáról 30 százalékára nőne. Ez több esetben megőrizheti az indexált érték használhatóságát és csökkentheti a kötelező szakértő költségét. A NAV a belföldi indexált érték és a tömeges ingatlanértékelés kalkulátorát elektronikus felületen működtetné, és a lekérdezett adatokat hiteles elektronikus iratban adná át.

A 27. pont két feltételes egyszerűsítést vezetne be. Ha a korábbi értékelési módok nem alkalmazhatók, a felépítmény nélküli szántó, rét vagy legelő a megyei és művelésiági KSH-átlagárból is értékelhető lenne, ingatlanonként vagy tulajdoni hányadonként legfeljebb 1 millió, az így értékelt vagyonra összesen legfeljebb 5 millió forintig. Ez értékelési könnyítés, nem adómentesség.

A korábbi módszerek hiányában a lakásnak nem minősülő ingatlan összehasonlítható hirdetési kínálati árak alapján, szakértő nélkül is értékelhető lenne legfeljebb 20 millió forintig; tulajdoni hányadnál a korlát arányos. Az értékképző eltéréseket figyelembe kell venni, a hirdetéseket és a számítást az adómegállapítási jog elévüléséig meg kell őrizni.

Az 500 millió forintot elérő belföldi, termőföldnek nem minősülő ingatlan szakértői értékelése igazságügyi ingatlanforgalmi szakértőhöz kötött; a kiemelt ingatlannál legalább két módszer szükséges. Legfeljebb tizenkét hónappal korábbi értékelés csak az értéket lényegesen befolyásoló változás hiányában használható. A 27. pont bekezdésszámozása nem következetes; ezt az egységes javaslatban rendezni kell.

Külföldi ingatlan és termőföld: eltérő indexszabályok

A külföldi ingatlannál megszűnne a hivatalos árindex és az évi 3 százalék közötti szabad választás. Elsőként a NAV által közzétett hivatalos ország- és ingatlantípus szerinti indexet kellene használni, és csak annak hiányában maradna a 3 százalék. A NAV minden év március 1-jéig tenné közzé az előző év indexeit vagy azok hiányát, és ezekhez kalkulátort is működtetne.

A belföldi termőföld indexálását az 57. pont szélesítené: főszabályként az országos KSH-termőföldár-adat, rétnél és legelőnél a gyepadat lenne irányadó. A szükséges bázisadat hiánya vagy az ügylet és az év vége közötti művelésiág-váltás kizárja az indexálást. Az év vége után közzétett vagy módosított földáradat nem írná át az adott évi értéket. Ez az indexálási szabály különbözik a kis értékű földek megyei átlagáras könnyítésétől.

Vállalkozói részesedések és holdingok

Az 53. pont a rejtett tartalékkal korrigált saját tőkét tenné főszabállyá, de legfeljebb 500 millió forint saját tőkénél az adózó választhatná a korrekció nélküli értéket. A rejtett tartalékot a kapcsolódó halasztott adó csökkenti, negatív összeg nem keletkezhet. Főszabály a könyvvizsgálói felülvizsgálat; ha a mögöttes eszközöket a törvény szerinti számított értéken veszik figyelembe, e felülvizsgálat elhagyható.

A konszolidált beszámolót készítő holdingnál nem lenne alkalmazható a kizárólag saját tőkére épülő holdingértékelés: a konszolidált adatokból kellene kiindulni. A kisebbségi részesedés kedvezményénél a közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdonát is össze kellene adni.

Jogelőd nélkül alapított, nem holding társaságnál az alapítás évében és az azt követő két üzleti évben a nulla hozamérték választás lenne. Ez attól az évtől nem alkalmazható, amikor a saját tőke meghaladja az 500 millió forintot, vagy a rendelkezésre álló hozamérték meghaladja a saját tőke 25 százalékát. Pontosan 25 százaléknál ez utóbbi kizáró feltétel még nem teljesül.

A legfeljebb 100 millió forint saját tőkéhez kapcsolódó egyszerűsített értékelés a nem gazdasági társaság szervezetekre is kiterjedne. Különleges munkavállalói résztulajdonosi programnál a már kötelezően elkészített, év végére vonatkozó vagy aktualizált értékelés felhasználható lenne; a vagyonkezelési adóalanynál lévő ilyen részesedés csak nála számítana. A cég a tulajdonosi joggyakorló kérésére 30 napon belül adná át az értékelőnek a szükséges adatokat.

Haszonélvezet, ingók és pénzügyi eszközök

Az örökléssel létrejött haszonélvezettel terhelt ingatlanhányad a tulajdonos adóalapjából a jog fennállása alatt maradna ki; a szabály a korábban keletkezett jogra is vonatkozna. A haszonélvező adókötelezettségét ez nem szüntetné meg. Az építményi jog értékének kezelése külön pontosul, miközben a tulajdonos levonása nem haladhatja meg a vagyonelem számított értékét.

Ingó dolognál a biztosítási szerződés aktuális piaci értéke használható, az újrabeszerzési vagy új állapotú pótlási érték önmagában nem. A tőzsdei hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnál a megelőző húsz kereskedési nap rendelkezésre álló záróárainak átlaga számítana; teljes árfolyamhiány esetén a kisegítő szabályhoz kell fordulni. A névérték helyett indokolt, dokumentált szakértői piaci érték is alkalmazható lenne, ha a névérték nem tükrözi a piaci értéket.

A rendszeresen kereskedett társasági részesedés fogalmához legalább 60 napon nem elhanyagolható mennyiségű kereskedés és a forgalomban lévő átlagos mennyiség legalább 10 százalékát elérő éves kereskedés tartozna. A befektetési jegynél a megfelelő, közzétett vagy igazolt nettó eszközérték elsőbbsége és a kisegítő értékelési rend is pontosul.

Adózói védelem és szakértői felelősség

A 40. pont valamennyi vagyonelem szakértői értékelésére kiterjesztené az adóbírság és késedelmi pótlék alóli védelmet. Ehhez törvényszerű értékelés, teljes és valós adatátadás, valamint a megtévesztő befolyásolás hiánya szükséges. Az adóhiány ettől még megállapítható és megfizetendő. A jogszerűen használt NAV-tömegértékelési értéktől a hatóság csak a valótlan ingatlanparaméterek bizonyításával térhetne el.

Adategyeztetésre 15 nap járna; elháríthatatlan, adózón kívüli oknál a határidő előtt kért hosszabbítás egyszer, legfeljebb 30 nap lehetne. A felhívás nem teljesítése, vagy a nyilatkozat után is tisztázatlan, legalább 500 millió forintos adóalapváltozás adóellenőrzést vonna maga után. Külön adategyeztetési mulasztási bírságot ebben az eljárásban nem alkalmaznának.

A szakértői nyilvántartás valamennyi érintett értékelési területre kiterjedne, függetlenségi feltétellel. Cégértékelőnél az előző három évből legalább két évben külön-külön teljesíteni kellene a bevételi feltételt: a cégértékelési bevétel haladja meg a 125 millió forintot, vagy az összbevétel 25 százalékát, de legalább 25 millió forintot. Szabálytalan, a valós érték 70 százaléka alatti értékelésnél 100 ezer forintos bírság járna; 365 napon belül három végleges ilyen bírság nyilvántartási törlést eredményezne. Visszavétel főszabály szerint két év után kérhető.

Az adó 5 százalékának felajánlása

A Nemzeti Együttműködési Alap javára az adó 5 százalékáról csak határidőben benyújtott bevallásban lehetne rendelkezni. A nyilatkozat önellenőrzéssel utólag nem pótolható és nem vonható vissza. Az átutalás alapja a ténylegesen, hiánytalanul megfizetett adó; a későbbi adótöbbletre és adócsökkenésre külön elszámolási rend vonatkozna. Ez az adóbevétel elosztásáról szól, nem az adózó többletkedvezménye.

A 31 napos szabály és a 200 milliárdos bevételi terv

A 2027-es költségvetési javaslat indokolásának adócsomagja 200 milliárd forint vagyonadó-bevétellel számol. Ez becsült bevétel, nem már beszedett pénz. Az alapjavaslat december 15-i hatálybalépést, 2026. év végi első vagyonállapotot és 2027. augusztus 31-i bevallást és fizetést irányoz elő. A módosító 51. pontja ehelyett a kihirdetést követő 31. napra tenné a hatálybalépést.

Naptári számítás: november 30-i kihirdetésből december 31-i, december 1-jei kihirdetésből 2027. január 1-jei hatálybalépés adódik. A módosító nem írja át külön az összes, 2026-ra szabott átmeneti dátumot. Az első adóévet és az első befizetést ezért az elfogadott, egységes és kihirdetett szöveg alapján kell végleg megállapítani; a 2028-ra tolódást most nem lehet eldöntött tényként közölni.

Ha a végleges szabályok alapján 2027-ben nem érkezne meg a tervezett 200 milliárd forint, ez ugyanekkora bevételi eltérés lenne más alkalmazkodás előtt. Ez nem azonos automatikusan ugyanekkora végső hiánynövekedéssel: a kiadások, más bevételek, a tartalék és a pénzforgalmi, illetve eredményszemléletű elszámolás is számít. A pusztán mérlegben lévő vagyon nem garantál fizetési likviditást; az értékelési kapacitás és a felkészülési idő a bevétel behajthatóságát is befolyásolja.

Mi marad a parlamenti döntés utánra?

Az 58 pont között érdemi adózási változások, azonos szabályok áthelyezése, belső hivatkozások javítása és nyelvi korrekciók is szerepelnek. Az 58. pont külön szerkesztési javításcsomag. A módosítóról hozott döntés, az egységes szöveg, a zárószavazás, a kihirdetés és a tényleges hatálybalépés továbbra is külön állomás.

A már fennálló vagyonkezelési adóalanyok bejelentésére a hatálybalépéstől számított 30 nap maradna. A NAV kalkulátorai, nyilvántartása, a részletszabályokat megállapító rendeletek és az adózói útmutatók döntik el a gyakorlati indulás feltételeit. A költségvetési tervet az első adóév és a fizetési határidő véglegesítésével együtt kell újraértékelni.