Hogyan válik igazságossá a közteherviselés?
A kérdés egy vagyonadó bevezetését és a bevétel alacsonyabb jövedelműek adóterhének csökkentésére fordítását veti fel. A dokumentum szerint ez a magas vagyonú adózókat érintené, és becslés szerint évi 200 milliárd forint bevételt hozhatna.
- Kérdező
- Borsós Gabriella (TISZA)
- Címzett
- Pénzügyminiszter
- Válaszadó
- Boda Nikoletta · Pénzügyminisztérium államtitkára
A dokumentum egy politikai kérdés és arra adott válasz, nem elfogadásra váró szabályozás. A vagyonadó javasolt kulcselemei szerepelnek, de a jogi bevezetés és a végrehajtási rend nincs kidolgozva. Ezért a tényleges hatás és megvalósíthatóság csak további részletekkel ítélhető meg.
A döntés lényege
A dokumentum vagyonadó bevezetését veti fel 1 milliárd forint feletti nettó vagyonrészre 1%-kal és 100 milliárd forint felett 1,5%-kal, a bevételt pedig alacsonyabb jövedelműek adójóváírására fordítaná.
Konkrét döntési helyzet
Vagyonadó bevezetésének és a bevétel alacsonyabb jövedelműek adóterhének csökkentésére fordításának indokolása és részletei.
Hatálybalépés
Nem állapítható meg
Ellenőrzött kulcsadatok
Küszöbérték jelenik meg.
A/868 – hivatalos ülésnapló, kérdés és válaszAdómérték jelenik meg.
A/868 – hivatalos ülésnapló, kérdés és válaszFelső sáv jelenik meg.
A/868 – hivatalos ülésnapló, kérdés és válaszEmelt kulcs jelenik meg.
A/868 – hivatalos ülésnapló, kérdés és válaszBevételi becslés jelenik meg.
A/868 – hivatalos ülésnapló, kérdés és válaszVárható előnyök
- A dokumentum szerint nőne a magas vagyonok közteherviselése.
- A dokumentum szerint a bevétel fedezhetné az alacsonyabb jövedelműek adójóváírását.
- A dokumentum szerint a bevétel jobb közszolgáltatásokat is támogathatna.
Kockázatok
A vagyonadó tényleges jogi bevezetési szabályai, adóalap-meghatározása és ellenőrzési mechanizmusa nem szerepel a dokumentumban, ezért a megvalósíthatóság és a jogi illeszkedés érdemben nem ítélhető meg.
Elemzői következtetésA 200 milliárd forintos bevételi becslés és a 15-20 ezer adózóra vonatkozó számítás a felszólaló közlése, nem ellenőrzött költségvetési adat; a tényleges bevétel eltérhet.
Elemzői következtetésA külföldön és magánalapítványokban tartott vagyon bevonása különösen összetett ellenőrzést és adóadminisztrációt igényelne, de ennek szabályai a dokumentumban nincsenek kidolgozva.
Elemzői következtetésÉrintettek
Az 1 milliárd forint feletti nettó vagyonrész után évi 1 százalékos, a 100 milliárd forintot meghaladó adóalap után 1,5 százalékos terhet viselnének.
A dokumentum szerint a bevételből adójóváírásban részesülhetnének.
A dokumentum szerint a bevétel egy része jobb közszolgáltatások finanszírozását szolgálná.
A vagyonadó kiterjedne a külföldön és magánalapítványokban tartott vagyonra is, ezért az ellenőrzés és beszedés szabályainak kidolgozása rájuk hárulna.
Elsődleges források
Országgyűlés: Hogyan válik igazságossá a közteherviselés?A/868 – hivatalos ülésnapló, kérdés és válaszElemzési korlát: A dokumentum parlamenti ülésnapló-részlet; a vagyonadó tényleges jogi bevezetése, adóalapszabályai és végrehajtási rendje nem szerepel benne. Az összeg-, létszám- és hatásadatok a felszólalók közlései, nem önállóan ellenőrzött tények.
Az Országház Figyelő döntéstámogató tájékoztatást ad. Jogértelmezéshez és hivatalos eljáráshoz mindig az elsődleges forrás szövege az irányadó.