Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvénynek, valamint a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvénynek a szőlő aranyszínű sárgaság növénybetegséggel kapcsolatos módosításáról
2026. évi LXVII. törvény kihirdetve a Magyar Közlöny 2026. évi 156. szám kiadványban. A döntés dátuma: 2026-10-21. A törvény a szőlő aranyszínű sárgaság terjedésének lassítására szigorítja az ellenőrzést és a beavatkozást az egyéb szőlők, a zárlati területek és a nem művelt ültetvények körében. Az érintett szőlőhasználóknak új művelési és bejelentési kötelezettségeket ír elő, miközben bizonyos zárlati esetekben kizárja a kártalanítást.
Kihirdetve · 2026-10-21
2026. évi LXVII. törvény kihirdetve a Magyar Közlöny 2026. évi 156. szám kiadványban.2026. évi LXVII. törvény kihirdetve a Magyar Közlöny 2026. évi 156. szám kiadványban. A döntés dátuma: 2026-10-21. Az értékelés az eredeti javaslat tartalmára vonatkozik. A szabályozás célja világos és a beavatkozási eszközök közvetlenül a fertőzés terjedésének fő forrásaira irányulnak. A forrás nem mutat azonosított, lényeges jogi vagy pénzügyi akadályt, viszont az érintettek számára jelentős végrehajtási teherrel járhat. A döntési alap ezért kedvező, de a gyakorlati alkalmazás egységesítése fontos marad.
A döntés lényege
A törvény az egyéb szőlőkre is kiterjeszti a rendeltetésszerű művelési kötelezettséget és a hatósági ellenőrzést, továbbá egyes zárlati esetekben kizárja a kártalanítást; a súlyos kárral való fenyegetés megállapításához 4 kilométeres távolsági szabályt állapít meg.
Konkrét döntési helyzet
A korábbi döntési helyzet: A szőlő aranyszínű sárgaság növénybetegséggel kapcsolatos törvénymódosítás elfogadása.
Hatálybalépés
A kihirdetést követő harmadik nap
Ellenőrzött kulcsadatok
A gyors intézkedés jogalapja 4 kilométeres szabályhoz kötött.
Magyar Közlöny 2026. évi 156. szám – 2026. évi LXVII. törvény · 118. oldalÚj 30 napos bejelentési kötelezettség jelenik meg.
Magyar Közlöny 2026. évi 156. szám – 2026. évi LXVII. törvény · 118. oldalA szabályok gyorsan alkalmazandóvá válnak.
Magyar Közlöny 2026. évi 156. szám – 2026. évi LXVII. törvény · 119. oldalVárható előnyök
- Gyorsabb hatósági beavatkozás a fertőzés terjedési láncában.
- Az ellenőrzés kiterjesztése azokra a területekre is, amelyek eddig kimaradtak a törvényi szabályozásból.
- A be nem művelt vagy elhanyagolt szőlők járványügyi szerepének csökkentése.
Kockázatok
Az „egyéb szőlő” körének azonosítása, a 4 kilométeres küszöb alkalmazása és a hirdetményi kézbesítéshez kötött azonnali végrehajtás gyakorlati alkalmazása összetett hatósági feladat.
A törvény új bejelentési, helyszíni ellenőrzési és közérdekű kivágási szabályokat állapít meg az egyéb szőlőre is; ezek végrehajtása szervezési terhet és jogvitát okozhat az érintettek körének és a kötelezettségek teljesítésének megállapításakor.Az érintett termelők számára a kártalanítás elvesztése jelentős hátrányt okozhat, ha a kötelezettségvállalás vagy teljesítés elmarad.
A kártalanítás kizárása arra az esetre, ha a termelő vagy földhasználó a zárlati intézkedéshez kapcsolódó kötelezettséget nem vállalja vagy határidőben nem teljesíti, közvetlen vagyoni következménnyel járhat az érintetteknél.Érintettek
Új rendeltetésszerű művelési, bejelentési és tűrési kötelezettség terheli az egyéb szőlő használóját; mulasztási bírság ugyanakkor e körben nem szabható ki.
Azonnali végrehajthatóság, közérdekű kivágás és ellenőrzési feladatok jelennek meg a szőlőegészségügyi eljárásokban.
A hegybíróval közösen helyszíni szemlén ellenőrizhet, illetve részt vehet az eljárási cselekményekben.
A zárlati intézkedéshez kapcsolódó kártalanítási szabály szűkül, ha a kötelezett nem vállalja vagy nem teljesíti a feltételeket.
A szőlő aranyszínű sárgaság terjedésének lassítását szolgáló szabályozás kedvezőbb működési környezetet teremthet.
Elsődleges források
Magyar Közlöny 2026. évi 156. számMagyar Közlöny 2026. évi 156. szám – 2026. évi LXVII. törvény119. oldalElemzési korlát: A dokumentum nem tartalmaz számszerű költségadatot, költségvetési előirányzatot, várható megtakarítást, valamint a végrehajtás országos költségét vagy ügyteher-mutatóját. A hatásmérés ezért főként a szövegben rögzített kötelezettségekre és eljárási változásokra támaszkodik.
Az Országház Figyelő döntéstámogató tájékoztatást ad. Jogértelmezéshez és hivatalos eljáráshoz mindig az elsődleges forrás szövege az irányadó.