Európai parlamenti képviselőként miért támogatta a kárpátaljai magyarok ukránosítását?
Szabadi István országgyűlési kérdésben Tarr Zoltán korábbi európai parlamenti álláspontjára kérdez rá a kárpátaljai magyarok „ukránosításával” összefüggésben. A szöveg a felvidéki magyarok jogi helyzetét is bevonja a kérdésbe.
- Kérdező
- Szabadi István (Mi Hazánk)
- Címzett
- Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium államtitkára
- Válaszadó
- Tarr Zoltán · társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter
A dokumentum benyújtott országgyűlési kérdés, ezért önmagában nem keletkeztet végrehajtási kötelezettséget vagy közvetlen joghatást. A felvetett állítások tartalmi mérlege és a kérdés tényleges következménye csak a címzett válaszából és a hivatkozott EP-ügy pontos azonosításából ítélhető meg.
A döntés lényege
A dokumentum egy benyújtott országgyűlési kérdés, amely Tarr Zoltán korábbi EP-beli álláspontjára és a kárpátaljai magyarok helyzetére vonatkozó felvetéseket tartalmaz.
Konkrét döntési helyzet
Országgyűlési kérdés benyújtása Tarr Zoltán korábbi EP-beli szerepéhez és a kárpátaljai magyarokat érintő állításokhoz kapcsolódóan.
Hatálybalépés
Nem állapítható meg
Ellenőrzött kulcsadatok
Az irat egyetlen benyújtott kérdésként jelenik meg.
K/60 – hivatalos irományszövegA dokumentum kelte ismert.
K/60 – hivatalos irományszövegVárható előnyök
A rendelkezésre álló iratok alapján nem azonosítható igazolt előny.
Kockázatok
Nincs külön azonosított, dokumentált kockázat.
Érintettek
A kérdést benyújtó országgyűlési képviselő.
A kérdés címzettje, akitől válasz várható.
A kérdésben hivatkozott kárpátaljai magyar közösség.
A kérdésben külön említett felvidéki magyar közösség.
Az irat iktatását és továbbítását végző országgyűlési hivatal.
Elsődleges források
K/60 – hivatalos irományszövegElemzési korlát: A dokumentum benyújtott országgyűlési kérdés; nem tartalmaz választ, határozatot, végrehajtási kötelezettséget, költségadatot vagy végrehajtási tervet.
Az Országház Figyelő döntéstámogató tájékoztatást ad. Jogértelmezéshez és hivatalos eljáráshoz mindig az elsődleges forrás szövege az irányadó.
