A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény módosításáról
A tervezet pontosítja a KEKVA-törvény összeférhetetlenségi szabályát az egyetemi tanári címre, rendezi a jogutódlással átvett támogatási kötelezettségek államháztartási kezelését, és korlátozott meghatalmazást ad az elszámolóbiztosnak a lezárásokra. Az érintett alapítványok, az átvevő költségvetési szervek és az egyetemi tanárok szabályozása válik egyértelműbbé.
A dokumentumok alapján a javaslat főként jogbizonytalanságot csökkent: pontosítja az összeférhetetlenségi szabályt, rendezi a jogutódlással átvett támogatási kötelezettségek kezelését, és szűk, időben korlátozott meghatalmazást ad az elszámolóbiztosnak. A hatásvizsgálat 0 Ft-os költségvetési hatást és rendelkezésre álló végrehajtási feltételeket jelez. A fennmaradó kérdések inkább szerkesztési és végrehajtási pontosítások, nem érdemi akadályok.
A döntés lényege
Az egyetemi tanári cím önmagában kikerül a KEKVA-törvény szerinti kizáró ok alól, az átvett támogatási kötelezettségek teljesítése államháztartási kivételt kap, és az elszámolóbiztos csak meghatározott jogviszonyokra, legfeljebb 2026. december 31-ig kaphat meghatalmazást.
Konkrét döntési helyzet
A KEKVA-törvény 15., 25/H. és 25/J. §-ának módosítása.
Hatálybalépés
A kihirdetést követő nap.
Ellenőrzött kulcsadatok
Az egyetemi tanári cím önmagában nem kizáró ok.
Normaszöveg · 1. oldalA meglévő kötelezettségek jogszerűen rendezhetők.
Normaszöveg · 1. oldalA költségvetési szervek vagyonkezelői jogára szerződéses logika alkalmazandó.
Normaszöveg · 1. oldalA végrehajtás szűkített és időben zárt.
Normaszöveg · 2. oldalA dokumentum nem jelez kimutatható költségvetési egyenleghatást.
Hatásvizsgálati lap · 1. oldalA végrehajtás a dokumentum szerint megkezdhető.
Hatásvizsgálati lap · 1. oldalVárható előnyök
- Az egyetemi tanári címre vonatkozó összeférhetetlenségi kérdés egyértelműbbé válik.
- A jogutódlással átvett támogatási kötelezettségek teljesítése jogszerűbbé és rendezettebbé tehető.
- A lezárási jogviszonyoknál gyors, de időben korlátozott végrehajtási lehetőség nyílik.
Kockázatok
A hivatkozás pontossága a módosított összeférhetetlenségi szabály alkalmazásánál különösen fontos.
A normaszöveg és az indokolás között az 1. § hivatkozása eltérően jelenik meg (15. § (1) d) vs. 15. § (1b) d)), ami értelmezési és szerkesztési kockázatot hordoz.A meghatalmazás tárgyi és időbeli határainak egyértelmű rögzítése szükséges.
A 25/J. § (2) szerinti meghatalmazás csak megjelölt jogviszonyokra és határozott időre szólhat, ezért a jogalkalmazásnál a kör és az időkorlát pontos kijelölése nélkül végrehajtási bizonytalanság marad.A dokumentált nulla hatás nem helyettesíti a kötelezettségállomány tételes bemutatását.
A hatásvizsgálati lap 0 Ft-ot jelez, de nem tartalmazza az átvett kötelezettségek tételes állományát és fedezeti bontását, ezért a pénzügyi hatás csak részben ellenőrizhető.Érintettek
Az összeférhetetlenségi szabály egyértelműsítése révén a cím önmagában nem zárja ki a kijelölést; a további összeférhetetlenségi feltételek vizsgálata azonban megmarad.
A jogutódlással átvett magánjogi támogatási kötelezettségek teljesítését az államháztartási szabályokkal összhangban kell kezelni.
Határozott időre, meghatározott jogviszonyokra meghatalmazhatja az elszámolóbiztost a 25/N. § (2)-(4) szerinti intézkedésekre.
A módosítás a KEKVA-törvény összeférhetetlenségi, vagyonkezelési és lezárási szabályait pontosítja.
Elsődleges források
Kormány.hu: A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény módosításárólTartalmi összefoglaló1. oldalNormaszöveg2. oldalIndoklás2. oldalHatásvizsgálati lap1. oldalElemzési korlát: A csatolt anyag nem közöl tételes kötelezettségállományt, részletes fedezeti bontást, érintetti létszámot vagy a 25/J. § szerinti meghatalmazások konkrét eseteit. A hatáslap nullás pénzügyi sorai ezért csak a dokumentumban megjelölt összhatásra, nem pedig minden egyedi kötelezettségre vonatkoznak.
Az Országház Figyelő döntéstámogató tájékoztatást ad. Jogértelmezéshez és hivatalos eljáráshoz mindig az elsődleges forrás szövege az irányadó.