A közpénzügyi reformokkal összefüggésben egyes államháztartási szabályok módosításáról
A javaslat a költségvetési tervezés és a Költségvetési Tanács szerepének újraszabályozását célozza, különös tekintettel a 2027-es költségvetési ciklusra. A korábbi költségvetési vétó helyett véleményezési rendet vezet be, és több határidőt, nyilvános határozati kötelezettséget, valamint önálló költségvetési fedezeti rendet állapít meg. A dokumentum egyértelműen mutat jogalkotási és adminisztratív változást, de nem tartalmaz részletes pénzügyi hatásbecslést. A döntési alap ezért szakmailag irányt adó, de költségvetési számszerűsítés szempontjából hiányos.
- Benyújtó
- Pénzügyminiszter
- Részletes vitát folytató bizottság
- Pénzügyi és Költségvetési Bizottság
Kihirdetve – 2026. évi XLV. törvény · 2026-08-13
A kapcsolódó 2026. évi XLV. törvény 2026. aug. 13. napján megjelent a Magyar Közlönyben. A kihirdetett szöveg a végleges jogszabályi forrás.A javaslat tartalmi iránya egyértelmű, de a dokumentum nem tartalmaz pénzügyi hatásbecslést, intézményi erőforrásigényt vagy végrehajtási ütemezéshez kapcsolódó költségadatot. Ezek hiányában a teljes döntési alap nem tekinthető lezártnak.
A döntés lényege
A Költségvetési Tanács korábbi vétójoga véleményezési szerepre változik, miközben a költségvetési törvényjavaslat benyújtása október 1–31. közötti időszakra kerül.
Konkrét döntési helyzet
A közpénzügyi reformokkal összefüggésben egyes államháztartási szabályok módosítása.
Hatálybalépés
A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ellenőrzött kulcsadatok
Az irományszám T/371.
T/371 – hivatalos irományszöveg · 1. oldalA benyújtási időszak októberre módosul.
T/371 – hivatalos irományszöveg · 4. oldalA véleményezési határidő rövid és differenciált.
T/371 – hivatalos irományszöveg · 2. oldalA kötelezettségvállalási kontrollküszöb 5 milliárd forint.
T/371 – hivatalos irományszöveg · 5. oldalAz átállás 2027-től élesedik.
T/371 – hivatalos irományszöveg · 3. oldalA hatálybalépés a kihirdetést követő napra esik.
T/371 – hivatalos irományszövegVárható előnyök
- Átláthatóbb költségvetési tervezési rend
- Közzétett ütemterv és követelmények
- A Költségvetési Tanács szerepének egyértelműbb és intézményileg külön kezelt finanszírozása
- Nyilvános határozati kötelezettségek révén erősebb nyomon követhetőség
Kockázatok
Több új közzétételi, véleményezési és jóváhagyási határidő jelenik meg, amelyek összehangolt szervezeti végrehajtást igényelnek.
Dokumentumban szereplő tényTöbb rendelkezés hatályon kívül helyez meglévő Gst.-szabályokat, ezért az átmeneti és értelmezési összhang kockázata fennáll.
Dokumentumban szereplő tényA Költségvetési Tanács működésének önálló költségvetési tervezése, valamint az új tartalékképzési és közzétételi kötelezettségek többletadminisztrációt és esetleges fedezeti igényt vethetnek fel, de ennek összege nem szerepel.
Dokumentumban szereplő tényA Költségvetési Tanács feladatköre a vétóról véleményezésre változik, ami az intézményi szerepek átrendeződését jelzi.
Dokumentumban szereplő tényÉrintettek
Az Országgyűlés elnökének tájékoztatása alapján véleményt kap a költségvetési törvényjavaslat államadósság-szabálynak való megfeleléséről.
A Tanács véleményének kézhezvétele után felülvizsgálati és tájékoztatási kötelezettség terheli.
A Tanács működésének és illetményének fedezetét külön alcímen kell megtervezni a központi költségvetésben.
A központi költségvetés benyújtásának új időablaka és a tervezési ütemezés új közzétételi rendje vonatkozik rá.
A költségvetési törvényjavaslat és bizonyos módosító javaslatok új véleményezési rendje érinti.
Elsődleges források
T/371 – hivatalos irományszöveg5. oldal2026. évi XLV. törvény – A közpénzügyi reformokkal összefüggésben egyes államháztartási szabályok módosításárólElemzési korlát: A dokumentum nem tartalmaz részletes pénzügyi hatásbecslést, költségvetési összegeket a Tanács önálló alcíméhez, illetve a végrehajtási többlet erőforrásigényéhez. Az oldalszámok a kinyert szöveg alapján biztosan azonosítható helyekre korlátozódnak. A nyilvános határozatok tartalma és a későbbi éves költségvetések tényleges számai nem állnak rendelkezésre.
Az Országház Figyelő döntéstámogató tájékoztatást ad. Jogértelmezéshez és hivatalos eljáráshoz mindig az elsődleges forrás szövege az irányadó.