A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény szerinti, az állam többségi befolyása alatt lévő köztulajdonban álló gazdasági társaságok igazgatósági és felügyelőbizottsági tagságáról és a kapcsolódó díjazásokról, valamint a vezető állású munkavállalóinak javadalmazásáról
1263/2026. (VIII. 19.) Korm. határozat kihirdetve a Magyar Közlöny 2026. évi 115. szám kiadványban. A döntés dátuma: 2026-08-19. A határozat a többségi állami befolyás alatt lévő társaságok testületi létszámát és vezetői javadalmazását komplexitási kategóriákhoz köti. A vezető állású munkavállalók prémiuma legfeljebb az éves alapbér 20%-a lehet, és a korábbi javadalmazási keret helyébe új rendszer lép.
Kihirdetve · 2026-08-19
1263/2026. (VIII. 19.) Korm. határozat kihirdetve a Magyar Közlöny 2026. évi 115. szám kiadványban.1263/2026. (VIII. 19.) Korm. határozat kihirdetve a Magyar Közlöny 2026. évi 115. szám kiadványban. A döntés dátuma: 2026-08-19. Az értékelés az eredeti javaslat tartalmára vonatkozik. A határozat egységes, komplexitásalapú plafonokat és éves felülvizsgálati rendet ad az állami többségi tulajdonú társaságok javadalmazásához, ezért a tulajdonosi kontroll és az átláthatóság erősödik. A fő hátrány a folyamatos koordináció és az egyedi kivételi döntések kezelése, de ez nem írja felül a tartalmi előnyt. A források alapján a szabályozás végrehajtható és szakmailag indokolt.
A döntés lényege
A határozat a vezető állású munkavállalók prémiumát az éves alapbér legfeljebb 20%-ában rögzíti, miközben a korábbi plafon a kivonatból nem állapítható meg.
Konkrét döntési helyzet
A többségi állami befolyás alatt lévő köztulajdonban álló gazdasági társaságok testületi és vezetői javadalmazásának komplexitásalapú szabályozása.
Hatálybalépés
A közzétételt követő nap
Ellenőrzött kulcsadatok
A prémium felső korlátja 20%.
Magyar Közlöny 2026. évi 115. szám – hiteles PDF · 7. oldalA magas komplexitású igazgatóság felső létszáma 5 fő.
Magyar Közlöny 2026. évi 115. szám – hiteles PDF · 6. oldalA magas komplexitású felügyelőbizottság felső létszáma 6 fő.
Magyar Közlöny 2026. évi 115. szám – hiteles PDF · 6. oldalA hatálybalépés a következő napra esik.
Magyar Közlöny 2026. évi 115. szám – hiteles PDF · 1. oldalA korábbi rendszer helyébe új határozat lép.
Magyar Közlöny 2026. évi 115. szám – hiteles PDF · 7. oldalVárható előnyök
- Egységesebb javadalmazási korlátok a többségi állami tulajdonú társaságok körében.
- Átláthatóbb komplexitási alapú besorolás és éves felülvizsgálati logika.
- A vezetői és testületi díjazás jobban összekapcsolható a társaság működési komplexitásával.
Kockázatok
A komplexitási besorolás évente felülvizsgálandó, és a mellékletekben felsorolt társaságokhoz eltérő díjplafonok kapcsolódnak; ez folyamatos adminisztratív és tulajdonosi koordinációt igényel.
Dokumentumban szereplő tény + elemzői következtetésA plafonok és az egyedi kivétel lehetősége miatt az érintett társaságok személyi jellegű ráfordítása változhat; az összesített hatás a kivonatból nem számszerűsíthető.
Dokumentumban szereplő tény + elemzői következtetésÉrintettek
A díjazási plafonokhoz és komplexitási kategóriákhoz igazodó, egységesebb javadalmazási keretet kapnak.
A tagsági és vezetői juttatások új maximumai közvetlenül érintik a kinevezési és javadalmazási döntéseket.
Az éves alapbér és a prémium maximuma korlátok közé kerül.
A tulajdonosi joggyakorlás és a besorolás felülvizsgálata révén szabályozási és ellenőrzési szerepet visel.
A társaságok tulajdonosi joggyakorlói a besorolási jelzés és az éves felülvizsgálat előkészítésében érintettek.
Elsődleges források
Magyar Közlöny 2026. évi 115. számMagyar Közlöny 2026. évi 115. szám – hiteles PDF7. oldalElemzési korlát: A kivonat nem tartalmazza a korábbi díjazási plafonok teljes szövegét, a mellékletek teljes társaságlistáját, valamint az esetleges összesített költségvetési hatást; ezért a korábbi szabályokhoz és a teljes társasági körhöz viszonyított mérleg nem teljes.
Az Országház Figyelő döntéstámogató tájékoztatást ad. Jogértelmezéshez és hivatalos eljáráshoz mindig az elsődleges forrás szövege az irányadó.
