A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról, valamint a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról szóló 2025. évi CXXXIV. törvény hatályon kívül helyezéséről
A törvény módosítja az MFB működési, összeférhetetlenségi és nyilvánossági szabályait, és hatályon kívül helyezi a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitelről szóló 2025. évi CXXXIV. törvényt. A kihirdetett szöveg öt nap után lép hatályba.
- Benyújtó
- Gazdasági és energetikai miniszter
- Részletes vitát folytató bizottság
- Pénzügyi és Költségvetési Bizottság
- Részletes vitát folytató bizottság
- Európai Ügyek Bizottsága
Kihirdetve – 2026. évi XXIX. törvény · 2026-07-14
A kapcsolódó 2026. évi XXIX. törvény 2026. júl. 14. napján megjelent a Magyar Közlönyben. A kihirdetett szöveg a végleges jogszabályi forrás.Az új MFB-szabályok javítják a belső kontrollt és a nyilvánosságot, miközben rendezik a fővárosi hitelről szóló külön törvény helyzetét. A HET-forrásoknál azonban az ügyfélnév és ügyletösszeg közzététele mellé nem látszik teljes adatkezelési garancia, az átmeneti jogalkalmazás pedig nincs végigvezetve. Ezért csak feltételekkel támogatható: a végrehajtás előtt tisztázni kell a titok- és adatvédelmi keretet, valamint az átmeneti szabályt; enélkül jogalkalmazási rés és megfelelési kockázat marad.
A döntés lényege
A törvény az MFB-hez kapcsolódó szabályokat bővíti, és a kihirdetést követő ötödik napon lép hatályba; külön pénzügyi összeg a dokumentumban nem szerepel.
Konkrét döntési helyzet
A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása és a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitelről szóló 2025. évi CXXXIV. törvény hatályon kívül helyezése.
Hatálybalépés
A kihirdetést követő ötödik nap
Ellenőrzött kulcsadatok
A dokumentum sorszáma T/289.
T/289 – hivatalos irományszövegA benyújtás 2026-06-26 12:39-kor történt.
T/289 – hivatalos irományszövegA hatálybalépés a kihirdetést követő ötödik napra esik.
T/289 – hivatalos irományszövegVárható előnyök
- Egységesebb MFB-szabályozási környezet
- Nagyobb átláthatóság a HET-források felhasználásában
- Erősebb belső kockázatkezelés és összeférhetetlenségi kontroll
- A Fővárossal kapcsolatos jogi rendezés egyszerűsítése
Kockázatok
Az új bizottság, nyilvánossági kötelezettségek és könyvvizsgálói megbízás szervezeti alkalmazása többlet működési terhet okozhat.
A javaslat több új megfelelési, nyilvánossági és belső kontrollkövetelményt állapít meg az MFB Zrt.-re, de költség- és végrehajtási erőforrás-adatok nem szerepelnek.A közzétételi szabályok adatvédelmi és titokvédelmi megfelelési kérdéseket vethetnek fel.
A HET-forrásból finanszírozott programoknál az ügyfélnév és az ügyletösszeg közzététele kötelező, miközben a személyes és üzleti adatok részletes adatkezelési kerete nem ismert a csatolt anyagból.A hatályon kívül helyezés és az együttműködési cél megfogalmazása mellett a jogi átmenet részletei nem teljesen tisztázottak.
A dokumentum hatályon kívül helyez egy korábbi, a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitelről szóló törvényt, de a helyébe lépő rendezés teljes köre nem látható.Érintettek
Új nyilvánossági, megfelelési és belső kontrollkövetelmények terhelik.
A törvény hatályon kívül helyezése és az együttműködési rendezés közvetlenül érinti.
A készfizető kezesség, tőkeemelés és programnyilvánosság szabályain keresztül érintett.
A nyilvános közzétételek és kiválasztási eljárások közvetetten érintik.
Az átlátható szervezeti feltétel és közzététel miatt érintettek.
Elsődleges források
T/289 – hivatalos irományszöveg2026. évi XXIX. törvény – A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról, valamint a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról szóló 2025. évi CXXXIV. törvény hatályon kívül helyezésérőlElemzési korlát: A csatolt anyag nem tartalmaz pénzügyi előirányzatot, tőkeemelési összeget, becsült adminisztratív költséget vagy hatásbecslési számokat; az oldalszámok a kinyert szövegben nem minden állításnál biztosan azonosíthatók.
Az Országház Figyelő döntéstámogató tájékoztatást ad. Jogértelmezéshez és hivatalos eljáráshoz mindig az elsődleges forrás szövege az irányadó.