Országház Figyelő
TájékoztatóY/85Lezárt

Magyar Nemzeti Bank Felügyelőbizottságának éves jelentése – 2025. június – 2026. május

Az MNB Felügyelőbizottságának éves jelentése 13 ülésről, 112 határozatról és a 2025–2026-os felügyeleti munkáról számol be. Rögzíti a 2025. évi veszteséget, a negatív saját tőkét és a kiemelt vizsgálatok állását.

OrszággyűlésKözzétéve: Nincs megadvaForrásolt, ellenőrzött elemzés
Benyújtó
MNB Felügyelőbizottsága
Feltételekkel támogatható

A jelentés összességében hasznos és jól dokumentálja a felügyelőbizottság működését, a döntéshozatalt és a költségkeret alakulását. A BOKK-, Szabadság tér 9.- és IT-beszerzési ügyek lezárása, valamint a 2025. évi veszteség és a negatív saját tőke oka azonban külön írásos összefoglalót igényel; ennek hiányában a parlamenti ellenőrzés ezekben a pontokban hiányos marad.

A döntés lényege

A 2025. évi FB-költségkeretből 146 967 eFt-ot használtak fel 151 000 eFt helyett, vagyis 4 033 eFt megtakarítás keletkezett.

Konkrét döntési helyzet

A Magyar Nemzeti Bank Felügyelőbizottságának 2025. június – 2026. május időszakra vonatkozó éves jelentésének tudomásulvétele.

Hatálybalépés

Nem állapítható meg

Ellenőrzött kulcsadatok

Egyhangú határozatok aránya95,5%

A döntések túlnyomó többsége egyhangú volt.

Iromány/85 – hivatalos irományszöveg · 7. oldal
FB költségmegtakarítás4 033 eFt

A felhasználás a kereten belül maradt.

Iromány/85 – hivatalos irományszöveg · 19. oldal
FB 2026 költségvetés148 000 eFt

Kismértékű emelés látszik a 2025. évi tényhez képest.

Iromány/85 – hivatalos irományszöveg · 20. oldal
MNB működési költség91 125 millió forint

A működési költség a végleges terv alatt teljesült.

Iromány/85 – hivatalos irományszöveg · 36. oldal
Tárgyévi veszteség554 000 millió forint

Jelentős éves veszteség keletkezett.

Iromány/85 – hivatalos irományszöveg · 10. oldal
Saját tőke-1 395 400 millió forint

Negatív saját tőke áll fenn.

Iromány/85 – hivatalos irományszöveg · 32. oldal
Mérlegfőösszeg26 481 968 millió forint

A mérlegfőösszeg rögzített.

Iromány/85 – hivatalos irományszöveg · 32. oldal
MNB tervmódosítás106 milliárd forint és 124,478 milliárd forint

Mindkét fő tervcsökkenés jelentős volt.

Iromány/85 – hivatalos irományszöveg · 31. oldal

Várható előnyök

A rendelkezésre álló iratok alapján nem azonosítható igazolt előny.

Kockázatok

JogiKözepes

A BOKK-ügy, a Szabadság tér 9. és az IT-beszerzések vizsgálata miatt a jogi és pénzügyi lezárás még nem látható teljesen.

A dokumentum szerint a felügyelőbizottság a BOKK-ügyben feljelentést tett, a Szabadság tér 9. és az IT-beszerzések ügyében vizsgálatot rendelt el; a lezárás és a következmények összegzett státusza nem teljes.
KöltségvetésiKözepes

A 2025. évi veszteség és a negatív saját tőke miatt a vagyon- és költségkezelési kockázat érdemi.

A 2025. évi auditált beszámoló 554 000 millió forintos tárgyévi veszteséget és -1 395 400 millió forintos saját tőkét mutat.
SzakmaiKözepes

A jelentés több, közvetett forrásból ismert leányvállalati és beruházási ügyet tárgyal, de a teljes ellenőrzési lefedettség korlátozott.

A felügyelőbizottság hatásköri korlátai szerint a leányvállalatok gazdálkodását közvetlenül nem ellenőrizheti.

Érintettek

EllenőrzőOrszággyűlés

A beszámoló tudomásulvételéről dönt.

VégrehajtóMNB Felügyelőbizottsága

Éves beszámolót készít és a felügyeleti tevékenységét összegzi.

TeherviselőMagyar Nemzeti Bank

A beszámoló szerinti pénzügyi és működési adatok elsődleges érintettje.

EllenőrzőRészvényest képviselő miniszter

A felügyelőbizottsági ügyrend jóváhagyásában szerepet kapott.

EllenőrzőGazdasági Bizottság és Állami Számvevőszék

A kiemelt pénzügyi és ellenőrzési információk címzettje.

Elsődleges források

Iromány/85 – hivatalos irományszöveg16. oldal

Elemzési korlát: A felügyelőbizottság hatásköre nem terjed ki az MNB-törvény 4. § (1)–(9) bekezdésében meghatározott feladatokra és azok eredményhatására sem, továbbá az alapítványok gazdálkodását nem ellenőrzi, a leányvállalatokat pedig csak közvetett beszámolók alapján látja.

Az Országház Figyelő döntéstámogató tájékoztatást ad. Jogértelmezéshez és hivatalos eljáráshoz mindig az elsődleges forrás szövege az irányadó.