A Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény módosításáról
A javaslat módosítja a 2026. évi költségvetés főszámait, új Havária Alapot hoz létre, és több fejezetre befizetési kötelezettséget ír elő. A változás a hiány- és adósságpályát, valamint a rendkívüli helyzetekre elkülönített központi fedezetet is érinti.
- Benyújtó
- Pénzügyminiszter
- Részletes vitát folytató bizottság
- Vidék- és Településfejlesztési Bizottság
- Részletes vitát folytató bizottság
- Közlekedési és Beruházási Bizottság
- Részletes vitát folytató bizottság
- Élő Környezetért Felelős Bizottság
- Részletes vitát folytató bizottság
- Digitalizációs és Technológiai Bizottság
- Részletes vitát folytató bizottság
- Gazdasági és Energetikai Bizottság
- Részletes vitát folytató bizottság
- Egészségügyi Bizottság
- Részletes vitát folytató bizottság
- Szociális Bizottság
- Részletes vitát folytató bizottság
- Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága
- Részletes vitát folytató bizottság
- Pénzügyi és Költségvetési Bizottság
- Részletes vitát folytató bizottság
- Agrár- és Élelmiszergazdasági Bizottság
A javaslat fő előnye, hogy rendkívüli helyzetekre elkülönített fedezetet és évközi átcsoportosítási keretet teremt, ugyanakkor a hiánycél 3,7%-ról 7,5%-ra emelése érdemi fiskális lazítást jelent. A 300 000 millió forintos fejezeti befizetés bontása és a Havária Alap utólagos ellenőrzése nélkül a végrehajtás és a számonkérés nem elég átlátható. Ezért feltétellel támogatható: a bontást és a beszámolási rendet a végrehajtás előtt rögzíteni kell, különben az érintett fejezetek likviditástervezése és a központi kontroll sérül.
A döntés lényege
A 2026. évi hiánycél 3,7%-ról 7,5%-ra változik, ami 3,8 százalékpontos emelkedés.
Konkrét döntési helyzet
A Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény módosítása.
Hatálybalépés
A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ellenőrzött kulcsadatok
A hiánycél 3,7%-ról 7,5%-ra emelkedik.
T/566 – hivatalos irományszöveg · 2. oldalA központi alrendszer kiadási főösszege 49 025 644,9 millió forint.
T/566 – hivatalos irományszöveg · 6. oldalA központi alrendszer bevételi főösszege 41 915 521,8 millió forint.
T/566 – hivatalos irományszöveg · 6. oldalA központi alrendszer hiánya 7 110 123,1 millió forint.
T/566 – hivatalos irományszöveg · 6. oldalA tervezett államadósság-mutató 77,5%.
T/566 – hivatalos irományszöveg · 6. oldalVárható előnyök
- Rendkívüli helyzetekre elkülönített, célzott fedezet jön létre.
- Az évközi költségvetési átrendezés jogi kerete egyértelműbbé válik.
- Az otthontámogatás és egyes fejezeti átcsoportosítások költségvetési fedezete biztosítható.
Kockázatok
A javaslat a 2026. évi hiánycélt 3,7%-ról 7,5%-ra emeli, ami érdemi fiskális lazulást jelez. A központi alrendszer hiánya 7 110 123,1 millió forint.
Dokumentumban szereplő tényTöbb fejezetre és minisztériumra rövid határidővel befizetési kötelezettség hárul, köztük 300 000 millió forint október 31-ig és további több tétel decemberi határidővel.
Dokumentumban szereplő tényÚj Havária Alap jön létre, amelynek előirányzatáról a Kormány nyilvános határozatban átcsoportosíthat; ez végrehajtási és kontrollkérdéseket vet fel.
Dokumentumban szereplő tényA törvény több mellékleti sort és fejezeti szöveget módosít vagy helyez hatályon kívül, ami értelmezési és egységességi kockázatot hordoz.
Dokumentumban szereplő tényÉrintettek
1414,7 millió forint befizetési kötelezettség terheli 2026. december 10-ig.
300 000 millió forint befizetési kötelezettség alá kerül a Kormány felosztása szerint.
4200,0 millió forint befizetési kötelezettség terheli 2026. december 10-ig.
A Havária Alap előirányzatából átcsoportosítható források kedvezményezettje lehet rendkívüli helyzetekben.
A 500 000,0 millió forintos alap kezelése és átcsoportosítása végrehajtási feladatot jelent.
Elsődleges források
T/566 – hivatalos irományszöveg6. oldalElemzési korlát: A dokumentum több tételét csak összefoglaló táblázati formában lehetett azonosítani; ezért egyes végrehajtási részletek, fejezeti bontások és hatásláncok nem állapíthatók meg teljes bizonyossággal. A fenti megállapítások kizárólag a dokumentumban szereplő vagy abból egyszerűen számítható adatokra épülnek.
Az Országház Figyelő döntéstámogató tájékoztatást ad. Jogértelmezéshez és hivatalos eljáráshoz mindig az elsődleges forrás szövege az irányadó.