Magyarország Alaptörvénye (egységes szerkezetben)
Az aktus az Alaptörvény 2026. október 1-jén hatályos egységes szerkezetű szövegét teszi közzé. Új szabályt nem állapít meg, hanem a hatályos alkotmányi kereteket, köztük az alapjogokat és a különleges jogrend szabályait rendezi egyben.
A dokumentum nem új intézkedést, hanem az Alaptörvény hatályos egységes szerkezetű szövegét teszi közzé. Nem azonosítható belőle új költségvetési, végrehajtási vagy jogalkotási teher. A szakmai mérleg ezért a közzétett szöveg tudomásulvételét támogatja.
A döntés lényege
A dokumentum az Alaptörvény 2026. október 1-jén hatályos egységes szerkezetű szövegét közli, új tartalmi változás nélkül.
Konkrét döntési helyzet
Az Alaptörvény egységes szerkezetű szövegének közzététele
Hatálybalépés
2026-10-01
Ellenőrzött kulcsadatok
A dokumentum erre a napra vonatkozó hatályos szöveget közöl.
Magyar Közlöny 2026. évi 143. szám – Magyarország Alaptörvénye · 2. oldalAz alkotmányozási küszöb kétharmad.
Magyar Közlöny 2026. évi 143. szám – Magyarország Alaptörvénye · 6. oldalA dokumentum a folyamatos működés alkotmányos garanciáját rögzíti.
Magyar Közlöny 2026. évi 143. szám – Magyarország Alaptörvénye · 10. oldalVárható előnyök
- Egységes és könnyebben hivatkozható alkotmányszöveg
- Kisebb értelmezési bizonytalanság a konszolidált szöveg használatával
Kockázatok
A közzétett szövegben ismétlődő és OCR/tördelési hiba látható, ezért egyes részek ellenőrzése körültekintést igényel.
Dokumentumban szereplő tényÉrintettek
Az Alaptörvény egységes szerkezetű, hatályos szövegét használják hivatkozási alapként.
A közzétett szöveg alapján kell eljárniuk az alkotmányos rendelkezések alkalmazásakor.
Elsődleges források
Magyar Közlöny: Magyarország Alaptörvénye (egységes szerkezetben)Magyar Közlöny 2026. évi 143. szám – Magyarország Alaptörvénye10. oldalElemzési korlát: A csatolt aktus egységes szerkezetű alkotmányszöveg, nem módosító javaslat. Ezért új joghatás, költség vagy végrehajtási teendő nem azonosítható; a feldolgozás a közzétett alkotmányi szöveg tartalmára korlátozódik.
Az Országház Figyelő döntéstámogató tájékoztatást ad. Jogértelmezéshez és hivatalos eljáráshoz mindig az elsődleges forrás szövege az irányadó.
