Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása
A javaslat az Alaptörvény átfogó módosítása, amely több alkotmányos intézmény szabályait egyszerre rendezi át. A legfontosabb közvetlen hatás az új választási, mandátum- és átmeneti szabályok bevezetése, valamint egy új vagyonvédelmi hivatal létrehozása. A dokumentum jelentős intézményi végrehajtási igényt jelez, de költségvetési és létszámadatot nem tartalmaz. Döntés előtt külön átállási tervre, költséghatásra és a hatálybalépési pontok pontosítására van szükség.
- Benyújtó
- Igazságügyi miniszter
- Részletes vitát folytató bizottság
- Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága
- Részletes vitát folytató bizottság
- Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság
A javaslat alkotmányos jelentőségű és végrehajtási átmenetet indít, de a dokumentum nem tartalmaz költség- és erőforrásadatokat, valamint a tényleges elfogadás és hatálybalépés sem ismert.
A döntés lényege
A javaslat az Alaptörvényt több ponton újraszabályozza, és eltérő hatálybalépési időpontokat rendel hozzá: egyes részek a kihirdetést követő napon, mások 2026. október 1-jén és 2027. január 1-jén lépnének hatályba.
Konkrét döntési helyzet
Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása.
Hatálybalépés
A javaslat szerint főszabály szerint a kihirdetést követő napon, egyes rendelkezései 2026. október 1-jén és 2027. január 1-jén lépnének hatályba; a tényleges hatálybalépés nem állapítható meg.
Ellenőrzött kulcsadatok
Azonosító: T/324.
T/324 – hivatalos irományszöveg · 1. oldalA javaslatot 2026. július 4-én 16:00-kor nyújtották be.
T/324 – hivatalos irományszöveg · 1. oldalAz elfogadáshoz kétharmados országgyűlési támogatás kell.
T/324 – hivatalos irományszöveg · 1. oldalVárható előnyök
- Az indokolás szerint az alkotmányos demokrácia helyreállítását szolgálja.
- Új, közvagyon-védelmi célú intézményi keretet hoz létre.
- Egységesíti és átstrukturálja több alkotmányos intézmény szabályozását.
Kockázatok
Egyszerre érinti az Alkotmánybíróságot, a bírósági igazgatást, a Kúriát, egy új hivatal létrehozását és az államfői átmenetet, ami jelentős szervezeti alkalmazkodási kockázatot hordoz.
A javaslat több alkotmányos intézmény vezetői kinevezési és megbízatási szabályait egyszerre rendezi át, valamint átmeneti rendelkezésekkel azonnali személyi és intézményi hatásokat ír elő.A szoros alkotmányos elfogadási küszöb miatt a javaslat parlamenti elfogadása magas eljárási kockázatot visel.
A dokumentum szerint a módosítás elfogadásához kétharmados országgyűlési támogatás szükséges.Az átmeneti államfői szabályozás közjogi stabilitási vitát válthat ki, mert a hatálybalépéshez közvetlen személyi következmény kapcsolódik.
A 34. pont a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatásának megszűnését a hatálybalépéshez köti, továbbá új államfő választását írja elő legfeljebb öt évre.A személyi állomány gyors átvezetése több intézménynél rövid határidős végrehajtási feladatokat és pótlási igényt okozhat.
A 36. pont alapján a hatálybalépéskor már hetvenedik életévét betöltött alkotmánybírák megbízatása rövid átmenettel szűnik meg.Érintettek
A javaslat a megbízatási és kiválasztási szabályaikat átalakítja, illetve egyes esetekben megszünteti.
Új megválasztási és megszűnési szabályok alá kerül.
Új megválasztási és megszűnési szabályok alá kerül.
Az átmeneti szabály közvetlenül érinti a megbízatását.
Az új hivatal létrehozása és beszámolási rendje az Országgyűléshez kötött.
Elsődleges források
Országgyűlés: Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosításaT/324 – hivatalos irományszöveg8. oldalElemzési korlát: A dokumentum csak a javaslat szövegét és indokolását tartalmazza; elfogadásról, kihirdetésről, tényleges hatálybalépésről, költségvetési fedezetről és végrehajtási erőforrásokról nem ad adatot.
Az Országház Figyelő döntéstámogató tájékoztatást ad. Jogértelmezéshez és hivatalos eljáráshoz mindig az elsődleges forrás szövege az irányadó.