Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása
A T/324-es alaptörvény-módosítás több közjogi szerv szabályait alakítja át, új Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt hoz létre, és eltérő hatálybalépési időpontokat rendel egyes részeihez. Az átmeneti szabályok több tisztségviselő mandátumát és az államfői rendet is érintik.
- Benyújtó
- Igazságügyi miniszter
- Részletes vitát folytató bizottság
- Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága
- Részletes vitát folytató bizottság
- Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság
A javaslat érdemi közjogi átrendezést végez: több alkotmányos szerv szabályait egyszerre módosítja, új hivatalt hoz létre, és közvetlen átmeneti személyi következményeket kapcsol a hatálybalépéshez. Ez szakmailag vállalható cél lehet, de az eltérő hatálybalépési pontok, a pótlási rend és az új hivatal felállításának részletei nélkül a jogfolytonosság és a működési átállás kockázata érdemi. Ezért csak akkor támogatható, ha az átmeneti sorrend, az utódlás és a felállítási ütem előre rögzített; ennek elmaradása joghézagot vagy működési akadozást okozhat.
A döntés lényege
A javaslat az Alaptörvény több rendelkezését módosítja, és eltérő hatálybalépési időpontokat rendel hozzá: egyes részek a kihirdetést követő napon, mások 2026. október 1-jén és 2027. január 1-jén lépnének hatályba.
Konkrét döntési helyzet
Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása.
Hatálybalépés
A javaslat szerint főszabály szerint a kihirdetést követő napon, egyes rendelkezései 2026. október 1-jén és 2027. január 1-jén lépnének hatályba; a tényleges hatálybalépés nem állapítható meg.
Ellenőrzött kulcsadatok
Azonosító: T/324.
T/324 – hivatalos irományszöveg · 1. oldalA javaslatot 2026. július 4-én 16:00-kor nyújtották be.
T/324 – hivatalos irományszöveg · 1. oldalAz elfogadáshoz kétharmados országgyűlési támogatás kell.
T/324 – hivatalos irományszöveg · 1. oldalVárható előnyök
- Az indokolás szerint az alkotmányos demokrácia helyreállítását szolgálja.
- Új, közvagyon-védelmi célú intézményi keretet hoz létre.
- Egységesíti és átstrukturálja több alkotmányos intézmény szabályozását.
Kockázatok
Egyszerre érinti az Alkotmánybíróságot, a bírósági igazgatást, a Kúriát, egy új hivatal létrehozását és az államfői átmenetet, ami jelentős szervezeti alkalmazkodási kockázatot hordoz.
A javaslat több alkotmányos intézmény vezetői kinevezési és megbízatási szabályait egyszerre rendezi át, valamint átmeneti rendelkezésekkel azonnali személyi és intézményi hatásokat ír elő.Az átmeneti államfői szabályozás közjogi stabilitási vitát válthat ki, mert a hatálybalépéshez közvetlen személyi következmény kapcsolódik.
A 34. pont a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatásának megszűnését a hatálybalépéshez köti, továbbá új államfő választását írja elő legfeljebb öt évre.A személyi állomány gyors átvezetése több intézménynél rövid határidős végrehajtási feladatokat és pótlási igényt okozhat.
A 36. pont alapján a hatálybalépéskor már hetvenedik életévét betöltött alkotmánybírák megbízatása rövid átmenettel szűnik meg.Érintettek
Az új hivatal létrehozása és beszámolási rendje az Országgyűléshez kötött.
Elsődleges források
T/324 – hivatalos irományszöveg8. oldalElemzési korlát: A dokumentum csak a javaslat szövegét és indokolását tartalmazza; elfogadásról, kihirdetésről, tényleges hatálybalépésről, költségvetési fedezetről és végrehajtási erőforrásokról nem ad adatot.
Az Országház Figyelő döntéstámogató tájékoztatást ad. Jogértelmezéshez és hivatalos eljáráshoz mindig az elsődleges forrás szövege az irányadó.