A Magyarország Kormánya és a Görög Köztársaság Kormánya között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezményről
A tervezet egy magyar–görög egyezmény kihirdetését készíti elő a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről. A hatásvizsgálat szerint a végrehajtáshoz a szükséges személyi és tárgyi feltételek megvannak, a piaci szereplőknél 0 Ft szerepel, és a versenyképességi hatás nem változik érdemben. A legfontosabb nyitott pont a hatálybalépés konkrét napja, mert azt külön miniszteri közlemény állapítja meg. A döntési jelzés ezért nem elutasítás, hanem további információk bekérése a végleges döntés előtt.
A jogi keret és a végrehajtási felelősség megjelenik, de a hatálybalépés konkrét napja, a teljes mellékleti állomány és a pénzügyi hatások részletei nem azonosíthatók egyértelműen a csatolt anyagból.
A döntés lényege
A tervezet a minősített adatok magyar–görög cseréjére és védelmére egyezményi keretet hoz létre, miközben a hatálybalépés konkrét napja még nem ismert.
Konkrét döntési helyzet
A Magyarország Kormánya és a Görög Köztársaság Kormánya közötti, a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetése és a kötelező hatály elismerése.
Hatálybalépés
A 2. §, a 3. §, valamint az 1. és 2. melléklet az Egyezmény 14. cikk 14.1 pontjában meghatározott időpontban lép hatályba; a konkrét dátum nem állapítható meg.
Ellenőrzött kulcsadatok
A tervezet társadalmi egyeztetése 2026-09-26-ig tart.
A Magyarország Kormánya és a Görög Köztársaság Kormánya között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezményről – hivatalos forrásoldalA hatásvizsgálat 2026.09.14-én készült.
Hatásvizsgálati lap · 1. oldalA hatásvizsgálat gyorsan, 1 munkanap alatt készült.
Hatásvizsgálati lap · 1. oldalA piaci szereplőknél nem jelöltek ki pénzügyi változást.
Hatásvizsgálati lap · 1. oldalA hatásvizsgálat a 2027-es évre fókuszál.
Hatásvizsgálati lap · 1. oldalA két rendszer között négy szintet rendelnek egymáshoz.
Normaszöveg · 4. oldalVárható előnyök
- Jogilag rendezett keret jön létre a minősített adatok cseréjére és védelmére.
- A Felek elismerik egymás biztonsági tanúsítványait a nemzeti jogszabályaikkal összhangban.
- Egységes szabályok jelennek meg a továbbításra, látogatásokra, sokszorosításra és incidenskezelésre.
- A dokumentumok szerint a végrehajtáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak.
Kockázatok
A törvény 2. §-a, 3. §-a és mellékletei az Egyezmény 14. cikk 14.1 pontjában meghatározott időpontban lépnek hatályba, de a konkrét naptári nap a megadott szöveg alapján nem azonosítható.
Dokumentumban szereplő tényA hatálybalépés napját a külpolitikáért felelős miniszter Magyar Közlönyben közzétett közleménye állapítja meg, ezért a tényleges kezdőnap a dokumentumcsomagból még nem dönthető el.
Dokumentumban szereplő tényA hatásvizsgálati lap több költségvetési és társadalmi mezője 0 Ft vagy üres, ezért az érdemi hatás mértéke csak korlátozottan támasztható alá.
Dokumentumban szereplő tényÉrintettek
Az egyezmény kihirdetése után a minősített adatok cseréjének és védelmének jogi kerete rendezetté válik.
Az egyezmény kihirdetéséről dönt, és a kötelező hatály elismerésére felhatalmazást ad.
A törvény végrehajtásáról gondoskodik a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszter.
A végrehajtás során a minősített adatok védelemre és továbbítására vonatkozó szabályokat alkalmazza.
A minősített adatok cseréjére és védelmére vonatkozó egyezmény kedvezményezett keretét használja.
Elsődleges források
Kormány.hu: A Magyarország Kormánya és a Görög Köztársaság Kormánya között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezményrőlRövid tartalmi összefoglaló1. oldalNormaszövegIndoklásHatásvizsgálati lap1. oldalElemzési korlát: A teljes mérlegeléshez a hatálybalépés miniszteri közleménye, a hiányzó mellékleti vagy technikai részletek és az esetleges végrehajtási költségek bontása nem áll rendelkezésre.
Az Országház Figyelő döntéstámogató tájékoztatást ad. Jogértelmezéshez és hivatalos eljáráshoz mindig az elsődleges forrás szövege az irányadó.
