Országház Figyelő
Alkotmánybírósági határozat7/2026. (X. 2.) AB határozatKihirdetve

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 2. § (2) bekezdés a) pontjának „és 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt,” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről, valamint alkalmazásának kizárásáról

7/2026. (X. 2.) AB határozat kihirdetve a Magyar Közlöny 2026. évi 145. szám kiadványban. A döntés dátuma: 2026-10-02. Az AB megsemmisítette a megváltozott munkaképességű fiatalok ellátásánál a 30 napnál hosszabb biztosítási megszakítást előíró feltételt. Ez a korábban e korlát miatt kizárt érintetteknek és a folyamatban lévő azonos ügyeknek kedvezhet.

AlkotmánybíróságKözzétéve: 2026. okt. 2.Forrásolt, ellenőrzött elemzés
Ellenőrzött döntés · Magyar Közlöny

Kihirdetve · 2026-10-02

7/2026. (X. 2.) AB határozat kihirdetve a Magyar Közlöny 2026. évi 145. szám kiadványban.
Támogatható

7/2026. (X. 2.) AB határozat kihirdetve a Magyar Közlöny 2026. évi 145. szám kiadványban. A döntés dátuma: 2026-10-02. Az értékelés az eredeti javaslat tartalmára vonatkozik. A határozat egyértelműen azonosította a 30 napos megszakítási feltételt mint alaptörvény-ellenes különbségtételt. A megsemmisítés az érintett, korai életkorban megváltozott munkaképességű személyek jogosultságát kedvezőbben érinti. A dokumentált tartalmi mérleg ezért a támadott korlát eltávolítása mellett szól.

A döntés lényege

A 30 napnál hosszabb biztosítási megszakítási feltétel megszűnt, így ez a korlátozás nem alkalmazható az Mmtv. 2. § (2) bekezdés a) pontja szerinti ügyekben.

Konkrét döntési helyzet

Az Mmtv. 2. § (2) bekezdés a) pontja „és 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt,” szövegrészének alaptörvény-ellenességének megállapítása, megsemmisítése és alkalmazásának kizárása.

Hatálybalépés

Nem állapítható meg

Ellenőrzött kulcsadatok

Megszakítási korlát30 nap

A korábbi jogvesztő korlát megszűnt.

Magyar Közlöny 2026. évi 145. szám – 7/2026. (X. 2.) AB határozat · 10. oldal
ÜgyszámIV/2294/2025

Az alkotmánybírósági ügyazonosító ismert.

Magyar Közlöny 2026. évi 145. szám – 7/2026. (X. 2.) AB határozat · 21. oldal
Érintett ügyFővárosi Törvényszék 106.K.704.366/2024/10.

Az érintett perben alkalmazási tilalom keletkezett.

Magyar Közlöny 2026. évi 145. szám – 7/2026. (X. 2.) AB határozat · 10. oldal

Várható előnyök

  • Megszűnik a 30 napos megszakítás miatt bekövetkező végleges jogosultságvesztés.
  • Az érintett fogyatékossággal élő személyek számára szélesebb körben nyílik meg az Mmtv. szerinti ellátás.
  • A folyamatban lévő és jövőbeli ügyekben egységesebb jogalkalmazás várható.

Kockázatok

JogiMagas

A 30 napnál hosszabb megszakítási feltétel megsemmisítése miatt a jogalkalmazásnak a korábbi szövegrész nélkül kell eljárnia; a normaszöveg felülvizsgálata szükséges a további bizonytalanság elkerülésére.

Dokumentumban szereplő tény
VégrehajtásiKözepes

A folyamatban lévő és a korábban elutasított, ugyanilyen tárgyú ügyekben újraértékelési igény keletkezhet, mert a megsemmisített szabály nem alkalmazható.

Dokumentumban szereplő tény

Érintettek

Kedvezményezett35. életévük előtt megváltozott munkaképességűvé vált, iskolai tanulmányaik alatt vagy azt követően biztosítottá vált személyek

A 30 napos megszakítási feltétel nem alkalmazható rájuk; a jogosultsági elbírálásuk kedvezőbbé válhat.

VégrehajtóBíróságok és kormányhivatalok

A megsemmisített rendelkezés nélküli jogalkalmazást kell biztosítania a folyamatban lévő és jövőbeli ügyekben.

ElőkészítőJogalkotó

A szabályozás felülvizsgálata és összhangba hozása a határozattal szükséges.

Elsődleges források

Magyar Közlöny 2026. évi 145. számMagyar Közlöny 2026. évi 145. szám – 7/2026. (X. 2.) AB határozat17. oldal

Elemzési korlát: A dokumentum nem tartalmaz költségvetési számokat, végrehajtási ütemezést vagy a megsemmisítés rendszerhatására vonatkozó számszerű becslést; ezekre nincs dokumentált adat.

Az Országház Figyelő döntéstámogató tájékoztatást ad. Jogértelmezéshez és hivatalos eljáráshoz mindig az elsődleges forrás szövege az irányadó.