Mentelmi Bizottság ülése – 2026. okt. 12.
A Mentelmi Bizottság 2026. október 12-ére, 12:15-re szóló napirendi javaslata Dr. Gurzó Mária (TISZA) és Toroczkai László (Mi Hazánk) mentelmi ügyét, valamint Rétvári Bence „Egyebek” indítványát sorolja fel. A meghívó a mentelmi pontokat zárt tárgyalásra jelöli; megtörtént tárgyalást, tényleges kezdést, szavazást vagy érdemi döntést nem igazol.
A meghívó alapján a három napirendi javaslat és a mentelmi indítványok azonosíthatók. Az indítványok érdemi megítéléséhez vagy eredményük közléséhez ez a szöveg nem elegendő; a két érintett képviselő ügyében nem támaszt alá döntést vagy felelősségi megállapítást.
Napirend
1. Dr. Gurzó Mária (TISZA) országgyűlési képviselő mentelmi ügye (a Battonyai Járásíróság 6.Bpk.64/2026/10. számú indítványa) A Mentelmi Bizottság az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat 146. § (4) bekezdése alapján a mentelmi ügyeket zárt ülésen tárgyalja. (ZÁRT ülés!) 2. Toroczkai László (Mi Hazánk) országgyűlési képviselő mentelmi ügye (a Pesti Központi Kerületi Bíróság 14.Bpk.52.079/2025/4. számú indítványa) A Mentelmi Bizottság az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat 146. § (4) bekezdése alapján a mentelmi ügyeket zárt ülésen tárgyalja. (ZÁRT ülés!) 3. Egyebek (Rétvári Bence indítványa)
Konkrét döntési helyzet
Három napirendi javaslat: két képviselő mentelmi ügye, majd „Egyebek (Rétvári Bence indítványa)”.
Ellenőrzött kulcsadatok
A meghívóban közölt előzetes adat.
Mentelmi Bizottság ülése – 2026. okt. 12. – hivatalos ülés- és napirendi tartalomA meghívóban közölt előzetes adat.
Mentelmi Bizottság ülése – 2026. okt. 12. – hivatalos ülés- és napirendi tartalomA meghívóban közölt előzetes adat.
Mentelmi Bizottság ülése – 2026. okt. 12. – hivatalos ülés- és napirendi tartalomA meghívóban közölt előzetes adat.
Mentelmi Bizottság ülése – 2026. okt. 12. – hivatalos ülés- és napirendi tartalomA meghívóban közölt előzetes adat.
Mentelmi Bizottság ülése – 2026. okt. 12. – hivatalos ülés- és napirendi tartalomVárható előnyök
- Elemzői következtetés: a megnevezett képviselők, bíróságok és pontos ügyszámok alapján a nyilvános eljárási hivatkozások egymástól megkülönböztethetők.
- A meghívó a mentelmi pontok mellett a harmadik napirendi javaslatot és a zárt tárgyalásként jelölt pontok jogalapi hivatkozását is közli.
Kockázatok
Nincs külön azonosított, dokumentált kockázat.
Érintettek
A napirendi javaslat első pontjában megnevezett országgyűlési képviselő; a mentelmi ügy eredményét a meghívó nem közli.
A második mentelmi pontban megnevezett országgyűlési képviselő; tárgyalás vagy döntés megtörténtét a meghívó nem igazolja.
A harmadik, „Egyebek” pontban indítványozóként szerepel; jelenléte és az indítvány részletei nem ismerhetők meg ebből az iratból.
A meghívó szerinti testület és a napirendi javaslat címzettje; tényleges ülési cselekményt vagy eredményt az irat nem igazol.
A 6.Bpk.64/2026/10. számú indítvány megjelölt bírósága a meghívó első pontjában. A megnevezés a forrás szerinti alak.
A 14.Bpk.52.079/2025/4. számú indítvány megjelölt bírósága a második napirendi javaslatban.
Elsődleges források
Mentelmi Bizottság ülése – 2026. okt. 12. – hivatalos ülés- és napirendi tartalomMentelmi Bizottság – 2026-10-12 – hivatalos jegyzőkönyvElemzési korlát: A teljes nyilvános szöveg napirendi javaslatot tartalmaz; az ülés időpontjának elmúlása és a meghívóoldalon szereplő múlt idejű formula nem igazolja külön a tényleges kezdést, a tárgyalások megtörténtét, az elfogadott napirendet vagy bármilyen szavazást és döntést. Jelenléti adat, érdemi indítványszöveg és nyilvános eredményközlés nem szerepel benne. A zárt tárgyalás nem nyilvános részének tartalmát az elemzés nem tételezi ismertnek, és annak megismerését nem igényli. A harmadik pont tárgya az „Egyebek (Rétvári Bence indítványa)” megnevezésen túl nem részletezett. Az első bíróság neve az archivált forrásban „Battonyai Járásíróság”; az elemzés ezt a forrás szerinti alakot jelzi, az ügyszámot változatlanul őrzi.
Az Országház Figyelő döntéstámogató tájékoztatást ad. Jogértelmezéshez és hivatalos eljáráshoz mindig az elsődleges forrás szövege az irányadó.
