Miért engednek ki a forgalomba fékhibás Credo buszokat?
Az irat Szabadi István országgyűlési kérdése a Credo buszok feltételezett rögzítőfék-hibájáról és holttérfigyelő szenzorhiányáról. A minisztert a műszaki vizsgálat eredményéről és a hibák javításának időpontjáról kérdezi.
- Kérdező
- Szabadi István (Mi Hazánk)
- Címzett
- Közlekedési és beruházási miniszter
- Válaszadó
- Vitézy Dávid László · közlekedési és beruházási miniszter
A forrás csak a kérdést és a feltételezett műszaki hibákat rögzíti, ellenőrzött válasz, műszaki jegyzőkönyv vagy intézkedési terv nélkül. Emiatt a biztonsági aggály súlya és a szükséges beavatkozás még nem ítélhető meg. Érdemi szakmai mérleghez miniszteri válasz vagy vizsgálati adat kell.
A döntés lényege
A dokumentum jelenleg csak a kérdést tartalmazza; válasz, javítási határidő vagy intézkedési terv nem szerepel benne.
Konkrét döntési helyzet
Szóbeli választ igénylő országgyűlési kérdés benyújtása a Credo buszok állítólagos fékhibájáról és szenzorhiányáról.
Hatálybalépés
Nem állapítható meg
Ellenőrzött kulcsadatok
Az ügy azonosítója K/420.
K/420 – hivatalos irományszövegA benyújtás időpontja rögzített.
K/420 – hivatalos irományszövegA kérdés címzettje a miniszter.
K/420 – hivatalos irományszövegA dokumentum több tucat járműről beszél, de pontos darabszám nincs.
K/420 – hivatalos irományszövegKét műszaki problémát nevez meg a kérdés.
K/420 – hivatalos irományszövegVárható előnyök
- A kérdés a nyilvános tisztázást szolgálja.
Kockázatok
Nincs külön azonosított, dokumentált kockázat.
Érintettek
A kérdés feltevőjeként az ügy nyilvános megtárgyalását kezdeményezi.
A kérdés címzettje, a szóbeli válasz megadására felkért miniszter.
A buszok állapotával kapcsolatos álláspontja a szöveg szerint vitatott.
A kérdés szerint a buszok használatával érintett csoport.
Elsődleges források
K/420 – hivatalos irományszövegElemzési korlát: A dokumentum csak a kérdésig olvasható; válasz, intézkedés, döntés vagy javítási ütemezés nem szerepel benne.
Az Országház Figyelő döntéstámogató tájékoztatást ad. Jogértelmezéshez és hivatalos eljáráshoz mindig az elsődleges forrás szövege az irányadó.