Mikor lesz átfogó reform a MÁV-nál?
Az irat a MÁV működését, a létszámhiányt, a menetrendi összehangolást, a közbiztonságot és a mellékvonalak helyzetét hozza napirendre. Szabadi István a közlekedési minisztertől kér választ az átfogó reform irányáról.
- Interpelláló
- Szabadi István (Mi Hazánk)
- Címzett
- Közlekedési és beruházási miniszter
Válasz elfogadva · 2026-07-13
Mikor lesz átfogó reform a MÁV-nál? – Válasz elfogadva (137 igen, 6 nem, 0 tartózkodás)Az interpelláció a MÁV működésének több érdemi problémáját veti fel, de a csatolt irat csak a benyújtó kérdéseit tartalmazza. Nem ismert benne a miniszteri válasz, a konkrét intézkedési tartalom vagy a végrehajtási ütemezés, ezért a tényleges szakpolitikai mérleg és a megvalósíthatóság nem ítélhető meg.
A döntés lényege
A dokumentum egy benyújtott interpellációt rögzít a MÁV működéséről.
Konkrét döntési helyzet
A benyújtó által sürgetett átfogó MÁV-reform.
Hatálybalépés
Nem állapítható meg
Ellenőrzött kulcsadatok
Az irat sorszáma I/228.
I/228 – hivatalos irományszöveg · 1. oldalA benyújtás időpontja rögzített.
I/228 – hivatalos irományszöveg · 1. oldalA címzett az interpellációban megnevezett miniszter.
I/228 – hivatalos irományszöveg · 1. oldalA benyújtó szerint az összevonás menetrendi összefésülése nem történt meg.
I/228 – hivatalos irományszöveg · 2. oldalVárható előnyök
A rendelkezésre álló iratok alapján nem azonosítható igazolt előny.
Kockázatok
A benyújtó több problémát említ, de a dokumentumon belül nincs hozzájuk független alátámasztás.
Dokumentumban szereplő tényÉrintettek
Az interpellációra írásos kormányzati válaszadás és szakpolitikai álláspont megfogalmazása szükséges.
A MÁV működésével kapcsolatos felvetések címzettjeként jelenik meg.
Választ és részletes tájékoztatást kér a tárcától a MÁV működéséről.
Elsődleges források
I/228 – hivatalos irományszöveg2. oldalHivatalos szavazási adatElemzési korlát: A dokumentum interpelláció, nem tartalmaz miniszteri választ, határozatot, intézkedést vagy költségvetési adatot; a benyújtó által megfogalmazott állítások nem minősülnek a dokumentumon belül ellenőrzött ténynek.
Az Országház Figyelő döntéstámogató tájékoztatást ad. Jogértelmezéshez és hivatalos eljáráshoz mindig az elsődleges forrás szövege az irányadó.