Országház Figyelő
Országgyűlési határozat23/2026. (V. 27.) OGY határozatKihirdetve

Az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseit Feltáró Vizsgálóbizottság felállításáról

23/2026. (V. 27.) OGY határozat kihirdetve a Magyar Közlöny 2026. évi 59. szám kiadványban. A döntés dátuma: 2026-05-27. Az Országgyűlés vizsgálóbizottságot állít fel az MNB korábbi működésével, különösen az alapítványi vagyonkezeléssel és befektetésekkel kapcsolatos visszaélések feltárására. A bizottság parlamenti jelentést készít, amely alapján intézményi és jogalkotási javaslatok születhetnek.

OrszággyűlésKözzétéve: 2026. máj. 27.Forrásolt, ellenőrzött elemzés
Ellenőrzött döntés · Magyar Közlöny

Kihirdetve · 2026-05-27

23/2026. (V. 27.) OGY határozat kihirdetve a Magyar Közlöny 2026. évi 59. szám kiadványban.
Támogatható

23/2026. (V. 27.) OGY határozat kihirdetve a Magyar Közlöny 2026. évi 59. szám kiadványban. A döntés dátuma: 2026-05-27. Az értékelés az eredeti javaslat tartalmára vonatkozik. A dokumentum egy parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását és feladatkörét rögzíti; a tartalmi cél közpénzvédelmi és átláthatósági irányú. Közvetlen költségösszeg nem ismert, de a működési költség fedezete megjelölt, és a bizottság tagsága, feladata, jelentési határideje meghatározott. Lényeges jogi vagy végrehajtási akadály nem azonosítható a rendelkezésre álló szöveg alapján.

A döntés lényege

Az Országgyűlés 6 fős vizsgálóbizottságot hoz létre az MNB korábbi működésének feltárására, amely 2026. december 31-ig jelentést készít.

Konkrét döntési helyzet

Az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseit Feltáró Vizsgálóbizottság felállítása és feladatainak meghatározása.

Hatálybalépés

A közzétételt követő nap

Ellenőrzött kulcsadatok

Bizottsági létszám6 fő

A létszám rögzített.

Magyar Közlöny 2026. évi 59. szám – 23/2026. (V. 27.) OGY határozat · 9. oldal
Jelentési határidő2026. december 31.

A jelentéskészítés időpontja meghatározott.

Magyar Közlöny 2026. évi 59. szám – 23/2026. (V. 27.) OGY határozat · 9. oldal
HatálybalépésA közzétételt követő nap

A hatálybalépés azonnali.

Magyar Közlöny 2026. évi 59. szám – 23/2026. (V. 27.) OGY határozat · 9. oldal

Várható előnyök

  • Parlamenti kontrollt hoz létre az MNB-hez kapcsolódó vagyonkezelési és beruházási döntések vizsgálatára.
  • A jelentés nyilvánossága növelheti az átláthatóságot és a közpénzkezelésről szóló információk hozzáférhetőségét.
  • Lehetőséget ad intézményi és jogalkotási javaslatok kidolgozására.

Kockázatok

VégrehajtásiKözepes

A bizottság munkája meghallgatásokra, iratbekérésre és együttműködési kötelezettségre épül; ezek érvényesülése a vizsgálat gyakorlati lefolytathatóságát befolyásolhatja.

Dokumentumban szereplő tény
JogiKözepes

A határozat egyidejűleg hangsúlyozza, hogy az ügyben büntetőeljárás is folyamatban van, ezért a bizottság nem egyedi büntetőjogi felelősséget állapít meg; a parlamenti és büntetőeljárási szál elkülönítése lényeges.

Dokumentumban szereplő tény
IntézményiAlacsony

A bizottság összetételét képviselőcsoporti jelöléshez köti a határozat; a működés gyors indulása a tagok megválasztásának időzítésétől függ.

Dokumentumban szereplő tény

Érintettek

ÉrintettMagyar Nemzeti Bank

A vizsgálat tárgya az MNB korábbi működése, különösen az alapítványi vagyonkezelés, az OPTIMA-csoport befektetési struktúrái, az ingatlanberuházások és a székházfelújítások.

ÉrintettMNB-alapítványok és kapcsolódó gazdasági szereplők

A vizsgálat kiterjed az alapítványi és leányvállalati struktúrákra, valamint az azokhoz kapcsolódó gazdasági és befektetői szereplőkre.

VégrehajtóOrszággyűlés

A bizottság tevékenységét a határozat szerint az Országgyűlés kereteiben kell ellátni, és a működési költségeket az Országgyűlés költségvetéséből kell fedezni.

ElőkészítőOrszággyűlési képviselőcsoportok

A tagokat a képviselőcsoportok jelölik, és a plenáris döntés hozza létre a bizottságot.

Elsődleges források

Magyar Közlöny 2026. évi 59. számMagyar Közlöny 2026. évi 59. szám – 23/2026. (V. 27.) OGY határozat9. oldal

Elemzési korlát: A dokumentum nem tartalmaz költségösszeget, részletes ütemezést vagy a bizottság működésének várható pénzügyi nagyságrendjét. A hatás ezért csak minőségi alapon ítélhető meg.

Az Országház Figyelő döntéstámogató tájékoztatást ad. Jogértelmezéshez és hivatalos eljáráshoz mindig az elsődleges forrás szövege az irányadó.