Országház Figyelő
Rendelettervezet4 dokumentumEgyeztetés lezárult

A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról

A tervezet a NAT és az érettségi szabályok közötti kollízió feloldására irányul, és egy, a középszintű érettségihez kapcsolódó mondatot helyez hatályon kívül. A hatásvizsgálat 0 Ft-os költségvetési összhatást jelez, miközben az érintett csoportot 168 602 főben adja meg. A végrehajtási részletek, felelősök és az átállás pontos menete nem teljes körűen dokumentált. A szakmai döntési jelzés ezért feltételekkel támogatható.

Oktatási és Gyermekügyi MinisztériumKözzétéve: 2026. szept. 18.Forrásolt, ellenőrzött elemzés
Feltételekkel támogatható

A kollíziófeloldás és a 0 Ft-os költségvetési hatás mellett a dokumentumok végrehajtási és átmeneti részletei hiányosak, ezért támogatás csak a hiányok pótlásával javasolható.

A döntés lényege

A rendelet a NAT-mellékletből hatályon kívül helyezi a középszintű érettségi szaktárgyi elvárásaira utaló mondatot, miközben a hatásvizsgálat szerint a teljes költségvetési hatás 0 Ft.

Konkrét döntési helyzet

A 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosítása a NAT és az érettségi szabályok közötti kollízió feloldására.

Hatálybalépés

A kihirdetést követő 15. nap.

Ellenőrzött kulcsadatok

Társadalmi egyeztetési határidő2026-09-26

A társadalmi egyeztetés határideje 2026-09-26.

A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról – hivatalos forrásoldal
HatálybalépésA kihirdetést követő 15. nap

A rendelet 15 nappal a kihirdetés után lép hatályba.

Normaszöveg · 1. oldal
Érintett csoport mérete168 602 fő

Az érintett csoport 168 602 fő.

Hatásvizsgálati lap · 1. oldal
Költségvetési egyenlegrontó hatás0 Ft

Költségvetési egyenlegrontó hatás: 0 Ft.

Hatásvizsgálati lap · 1. oldal
Költségvetési egyenlegjavító hatás0 Ft

Költségvetési egyenlegjavító hatás: 0 Ft.

Hatásvizsgálati lap · 1. oldal
Teljes hatás0 Ft

Teljes költségvetési hatás: 0 Ft.

Hatásvizsgálati lap · 1. oldal

Várható előnyök

  • A jogi kollízió feloldása.
  • Az érettségi vizsgakövetelmények szabályozási helyének egyértelműsítése.
  • A központi és külön rendeleti szabályok összhangjának javítása.

Kockázatok

VégrehajtásiKözepes

A módosítás gyakorlati bevezetéséhez szükséges szervezési lépések és felelősségi rend a csatolt anyagokból nem állapítható meg.

A normaszöveg a hatályon kívül helyezett rendelkezést és a hatálybalépés relatív időpontját tartalmazza, de a végrehajtás részletes menete, felelőse és átmenete nem olvasható ki teljes körűen.
KöltségvetésiKözepes

A tényleges adminisztratív vagy átállási költségek dokumentált bontása hiányzik, ezért a 0 Ft-os összhatás csak részben alátámasztott.

A hatásvizsgálati lap a költségvetési hatást 0 Ft-ra teszi, ugyanakkor a részletező mezők üresek.
JogiKözepes

Nem teljesen látható, hogy a módosítás minden kapcsolódó szabályt és értelmezési bizonytalanságot egyértelműen lezár-e.

Az anyag kollíziófeloldást céloz, de a teljes jogi környezetből csak egy szövegrész hatályon kívül helyezése látszik.

Érintettek

TeherviselőPedagógusok, oktatók

A szöveg alapján a korábbi, NAT-hoz kapcsolt követelmény-szabályozás egy része kikerül a rendeletből.

Sérülékeny csoportFőállású pedagógus, oktató munkakörben foglalkoztatottak

A hatásvizsgálat szerint az érintett csoport mérete 168 602 fő.

VégrehajtóKormány

A módosító rendeletet közlő jogalkotási eljárás szereplője.

VégrehajtóOktatási és Gyermekügyi Minisztérium

A módosítás közzétételének és indokolásának megjelölt minisztériumi szereplője.

Elsődleges források

Kormány.hu: A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításárólRövid tartalmi összefoglalóNormaszöveg1. oldalIndoklásHatásvizsgálati lap1. oldal

Elemzési korlát: A csatolt anyagokból a teljes végrehajtási rend, a felelősségi körök, a naptári hatálybalépési nap és a részletes költségbontás nem állapítható meg.

Az Országház Figyelő döntéstámogató tájékoztatást ad. Jogértelmezéshez és hivatalos eljáráshoz mindig az elsődleges forrás szövege az irányadó.