Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnál működő piaci jelentéstétel
A tervezet a tejágazati piaci jelentéstételt kiterjeszti, és több szereplő számára rendszeres elektronikus adatszolgáltatást ír elő. A dokumentumok szerint a cél a teljesebb és megbízhatóbb piaci adatbázis, miközben az adminisztratív teher nő. Közvetlen költségvetési hatásként a kitöltött hatásvizsgálati lap 0 Ft-ot jelez, de részletes pénzügyi bontás nem áll rendelkezésre. A döntés szakmailag támogatható, ha a véglegesítés előtt tisztázottá válik a kitöltési rend, az adatkezelés és az adminisztratív teher mértéke.
A dokumentumok alapján a cél és a végrehajtási lánc azonosítható, a hatálybalépés és az adatszolgáltatási rend is ismert, ugyanakkor több végrehajtási részlet, költség és részletes megfelelési támogatás nem állapítható meg. Ezért szakmailag támogatható, de a kitöltési és adatkezelési pontosításokkal együtt.
A döntés lényege
A rendelettervezet a tejágazati piaci jelentéstételi kötelezettséget az összes releváns piaci szereplőre kiterjeszti, miközben a hatásvizsgálatban az adminisztratív teher növekedése és 0 Ft kitöltött költségvetési összeg szerepel.
Konkrét döntési helyzet
A piaci jelentéstételi kötelezettség kiterjesztése a tejágazat meghatározott szereplőire.
Hatálybalépés
2026. április 25.
Ellenőrzött kulcsadatok
A tejkereskedői definíció küszöbértéke 25 millió forint.
Norma · 1. oldalA rendelet 2026. április 25-én lép hatályba.
Norma · 3. oldalA rendelet 2029. április 25-én veszti hatályát.
Norma · 3. oldalA havi jelentést a következő hónap 15. napjáig kell benyújtani.
Norma · 2. oldalA háromhavi jelentést a harmadik tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig kell benyújtani.
Norma · 2. oldalAz I. mellékletes adatközlés a havi határidőnél 5 nappal korábbra esik.
Norma · 2. oldalA hatásvizsgálat 1000 fővel számol.
Hatásvizsgálati lap · 1. oldalA kitöltött költségvetési sorok 0 Ft-ot mutatnak.
Hatásvizsgálati lap · 1. oldalVárható előnyök
- Szélesebb körű és rendszeres piaci adatgyűjtés a tejágazatban.
- Az összesített és átlagadatok gyorsabb rendelkezésre állása támogatja az ágazati döntéseket.
Kockázatok
Több adatszolgáltatási csatorna és határidő működik párhuzamosan (NÉBIH, AKI, szakmaközi szervezet), ezért a szereplőknek és a közreműködőknek összehangolt folyamatot kell működtetniük.
Dokumentumban szereplő tényAz adatszolgáltatási rendszer természetes és jogi személyre azonosítható adatot nem hozhat nyilvánosságra; a rendszerben kezelt adatok egyedi azonosíthatósága miatt adatkezelési fegyelem szükséges.
Dokumentumban szereplő tényA 2. melléklet több űrlapja részletes, ágazati bontású adatot kér, ami egységes értelmezést és kitöltési fegyelmet igényel a szereplőktől.
Dokumentumban szereplő tényA rendelet tervezeti szövege helykitöltős rendeletszámot tartalmaz, ezért a végleges azonosítás a kihirdetett szöveg nélkül nem teljes.
Dokumentumban szereplő tényÉrintettek
Havi vagy háromhavi elektronikus piaci jelentést kell benyújtaniuk; a tejkereskedői körbe csak a 25 millió forint feletti árbevételű szereplők tartoznak.
Havi rendszerességgel kell jelenteniük; a 70 kódú sort külön kell kitölteniük az AKI felé.
Háromhavi rendszerességgel kell jelenteniük, ha a forgalmazásból származó nettó árbevételük meghaladja a 25 millió forintot.
Havi piaci jelentést kell továbbítaniuk a NÉBIH részére.
Központi elektronikus rendszert működtet és összesített adatokat továbbít.
A rendszer működtetése és adatok fogadása, feldolgozása, továbbítása tartozik hozzá.
Kitöltési útmutatókat tesz közzé, összesítő táblázatokat publikál.
Statisztikai célra, egyedi azonosításra alkalmas módon kap adatot.
Elsődleges források
Kormány.hu: Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnál működő piaci jelentéstételTartalmi összefoglalóÖsszefoglalóNorma2. oldalIndoklásHatásvizsgálati lap1. oldalElemzési korlát: A dokumentumcsomag több fontos mezőben nem tartalmaz számszerűsített költséget, teljesítménymutatót vagy részletes végrehajtási leírást; a rendeletszám helykitöltős formában szerepel. A döntési alap ezért főként az adatszolgáltatási szerkezetre, a határidőkre és a hatásvizsgálatban szereplő kvalitatív megállapításokra építhető.
Az Országház Figyelő döntéstámogató tájékoztatást ad. Jogértelmezéshez és hivatalos eljáráshoz mindig az elsődleges forrás szövege az irányadó.