Transzparencia?
A kérdés azt kéri, hogy a miniszter sorolja fel, mely adatokat kell közzétenni a minisztériumban, az alárendelt költségvetési szerveknél és az állami tulajdonú társaságoknál. A legfontosabb igazolt elem az ötmillió forintos szerződési küszöb és a 60 napos frissítési szabály.
- Kérdező
- Szűcs Gábor (Fidesz)
- Címzett
- Agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter
A dokumentum önmagában nem módosít szabályt, hanem a közzétételi kötelezettségek tételes megjelölését kéri. A tartalmi mérleg ezért jelenleg a válaszban pontosítandó adatközlésre korlátozódik. A döntést az érinti, hogy a válasz egyértelműen elkülöníti-e a kötelezően közzéteendő adatokat a kivételektől.
A döntés lényege
Az irat a közzéteendő adatok tételes megjelölését kéri a minisztériumtól és az érintett állami szervezetektől.
Konkrét döntési helyzet
Írásbeli válaszban a minisztérium, az irányítása, fenntartása joga alá tartozó költségvetési szervek, valamint a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami tulajdonú gazdasági társaságok közzétételi kötelezettségeinek megjelölése.
Hatálybalépés
Nem állapítható meg
Ellenőrzött kulcsadatok
Az értékhatárhoz kötött közzétételre kér rá a dokumentum.
K/599 – hivatalos irományszövegAz adatokat a döntést követő 60 napon belül kell frissíteni.
K/599 – hivatalos irományszövegVárható előnyök
- Pontosabb közérdekű adat-azonosítás
- Átláthatóbb állami működés
Kockázatok
A dokumentum egy nyilvános elszámoltathatósági kérdés, ezért a válasz elmaradása vagy késedelme kommunikációs nyomást okozhat.
Dokumentumban szereplő tényA kérdés több jogszabályi közzétételi kötelezettségre hivatkozik; a válaszban tisztázni kell, mely adatok kötelezők és melyek kivételek alá esnek, különben félreértelmezés maradhat.
Dokumentumban szereplő tényÉrintettek
A közzéteendő adatok körének és elérhetőségének tisztázását kéri.
Az írásbeli választ várja.
A kérdés címzettjeként a nyilvánosság és az Országgyűlés felé elszámoltatható válaszadás érdekeltje.
Elsődleges források
K/599 – hivatalos irományszövegElemzési korlát: Az irat kérdés, nem tartalmaz választ, döntést vagy tényleges szabályváltozást; ezért hatás csak a kért nyilvánossági tisztázás szintjén azonosítható.
Az Országház Figyelő döntéstámogató tájékoztatást ad. Jogértelmezéshez és hivatalos eljáráshoz mindig az elsődleges forrás szövege az irányadó.