Az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról
Az ügynökakták tervezete szélesítené a kutathatóságot és egyes együttműködői adatok internetes hozzáférését, személyesadat-védelmi kivételekkel. A hatáslap 558,4 millió Ft egyenlegrontó hatást jelez; a végső törvény fő szabályainak kezdete november 4.
A szélesebb történeti hozzáférés és az iratok rendezett átadása támogatható cél. A végrehajtás értékelésének konkrét feltétele az 558,4 millió Ft-os kiadási becslés és a nettó/fedezeti sorok egyeztetett feloldása, valamint az online adatközlés előtti, adatonkénti személyminőség- és védelmiellenőrzés igazolható rendje. A nyilvánosság növelése a megfigyeltek és harmadik személyek érzékeny adatainak indokolatlan közzétételét nem teheti elfogadhatóvá.
A döntés lényege
A júliusi tervezet újraszabályozná az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára feladatát, az iratok átadását, az érintetti és kutatói hozzáférést, a minősítés felülvizsgálatát és meghatározott nyilvántartások online közzétételét. Az általános levéltári törvényben is 30 évről 5 évre csökkentené a személyes adat halál utáni védelmi idejét; ez nem kizárólag az ÁBTL-re szóló módosítás. A szeptemberben elfogadott 2026. évi LI. törvény október 18-i NJT-szövege már november 4-re teszi fő rendelkezéseinek hatálybalépését, a júliusi tervezet október 20-i dátuma helyett.
Konkrét döntési helyzet
Új törvény az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az ÁBTL-ről, a 2003. évi III. törvény felváltásával és az általános levéltári törvény módosításával.
Hatálybalépés
A júliusi tervezet 16. §-a október 20-át jelölt, és a hatálybalépéshez, illetve december 31-hez kötötte a nyilvántartási közzétételt. A jelenlegi 2026. évi LI. törvény 17. § (2) szerint az 1–16., 18–20. és 22. § 2026. november 4-én lép hatályba. A tervezet átmeneti ütemezése ezért nem azonosítható automatikusan a végső jogszabály minden határidejével.
Ellenőrzött kulcsadatok
A javaslat szerinti rendelkezés.
Hatásvizsgálati lap · 2. oldalA javaslat szerinti rendelkezés.
Normaszöveg · 7. oldalA javaslat szerinti rendelkezés.
Normaszöveg · 9. oldalVárható előnyök
- A nyilvántartások kereshetősége és a szélesebb kutathatóság segítheti az állambiztonsági működés történeti feltárását.
- A megfigyeltek hozzáférése és a helyesbítő nyilatkozat csatolása hozzájárulhat az iratokból kialakuló téves kép korrigálásához.
- A rendszeres minősítésfelülvizsgálat és az indokolási kötelezettség átláthatóbbá teheti a fennmaradó korlátozások mérlegelését.
Kockázatok
A nyilvántartásba vétel, sikertelen beszervezés és tényleges együttműködés összemosása téves személyi minősítést okozhat. A közzétételt adatonkénti szerep- és kivételvizsgálatnak kell megelőznie.
Normaszöveg 1. § (2)–(3), 9–11. és 14. §.Az 558,4 millió Ft-os egyenlegrontó becslés és a 0/0/−408,8 millió Ft-os teljeshatás-sor nem egyeztethető össze magyarázat nélkül. A 0 Ft-os fedezeti sor önmagában nem bizonyítja, hogy más döntés alapján nincs finanszírozás.
Hatáslap 2. és 5. oldal; 1217/2026. Korm. határozat 1. c).Az iratátadás, digitalizálás és online közzététel kapacitása és tényleges készültsége nincs számszerűen bemutatva. A határidő teljesítése ezért nem igazolható a tervezetből.
Normaszöveg 17–18. §; hatáslap.A testület javaslata nem automatikus minősítésfeloldás: a végső döntést a minősítő hozza, az eltérést indokolnia kell. A nyilvánosság tényleges bővülése e döntések tartalmától is függ.
Normaszöveg 12–13. §.Érintettek
Iratátvétel, hozzáférés, digitalizálás, személyesadat-kezelés és online közzététel.
Eltérő szerepük és adataik alapján kell vizsgálni a hozzáférést és nyilvánosságot.
Tudományos és általános hozzáférés külön feltételekkel.
Minősítés indokolt fenntartása vagy megszüntetése, szükséges iratátadás.
1 elnök, 4 nemzetbiztonsági és 6 történész, levéltáros vagy jogász tag; nem a minősítő helyett dönt.
Az 1217/2026. Korm. határozat szerint a szükséges költségvetési forrás biztosításában járnak el.
Elsődleges források
Kormány.hu: Az ügynökakták nyilvánosságra hozatalárólTartalmi összefoglaló1. oldalNormaszöveg11. oldalIndoklás2. oldalHatásvizsgálati lap4. oldalElemzési korlát: A részletes elemzés a júliusi egyeztetési változatot értékeli, nem állítja annak teljes azonosságát a később elfogadott törvénnyel. A normaszöveg az iratokban szereplő személy minőségét adatonként és a keletkezés célja szerint vizsgáltatja; egy nyilvántartásban való szereplés nem önmagában bizonyított együttműködés. A hatáslap többéves nettó sora és fedezeti adata ellentmond a feltüntetett 558,4 millió Ft egyenlegrontó hatásnak. Az 1217/2026. Korm. határozat forrásbiztosításra hív fel, de a csomagban nincs a ténylegesen átadott összegről, digitalizált állományról vagy megvalósult közzétételről beszámoló.
Az Országház Figyelő döntéstámogató tájékoztatást ad. Jogértelmezéshez és hivatalos eljáráshoz mindig az elsődleges forrás szövege az irányadó.
