Az ukrán érdek a magyar előtt?
Az ülésnapló Szűcs Gábor azonnali kérdését és a miniszterelnöki választ rögzíti az ügyészség függetlenségéről és az „aranykonvoj”-ügyről. A vita középpontjában a hatásköri állítások és a hivatkozott eljárási lépések állnak.
- Kérdező
- Szűcs Gábor (Fidesz)
- Címzett
- Miniszterelnökséget vezető államtitkár
- Válaszadó
- Magyar Péter · miniszterelnök
A dokumentum előnye, hogy nyilvánosan rögzíti a vitás állításokat és az eljárási kifogást. Hátránya, hogy nem tartalmaz önálló végrehajtandó intézkedést, és a hivatkozott ügyek tényleges hivatalos státusza a szövegből nem tisztázható. Emiatt a tartalmi mérleg és a következmény csak korlátozottan ítélhető meg.
A döntés lényege
A 16.55–16.58 közötti technikai szünet után az ülés 16.58-kor áttért az azonnali kérdések órájára, vagyis a szünet 3 perc volt.
Konkrét döntési helyzet
Azonnali kérdés és válasz a miniszterelnök, az ügyészség függetlensége és az aranykonvoj-ügy kapcsán.
Hatálybalépés
Nem állapítható meg
Ellenőrzött kulcsadatok
A dokumentum azonosítója A/299.
A/299 – hivatalos ülésnapló, kérdés és válaszAz ügy állapota lezárt.
A/299 – hivatalos ülésnapló, kérdés és válaszA kérdést Szűcs Gábor tette fel.
A/299 – hivatalos ülésnapló, kérdés és válaszA vita során 20 milliárd forint szerepelt.
A/299 – hivatalos ülésnapló, kérdés és válaszAz időkeret 2 perces szakaszokat tartalmaz.
A/299 – hivatalos ülésnapló, kérdés és válaszVárható előnyök
A rendelkezésre álló iratok alapján nem azonosítható igazolt előny.
Kockázatok
Nincs külön azonosított, dokumentált kockázat.
Érintettek
A kérdés címzettje és a vitában megnevezett szereplő.
A felszólalás szerint az ügy független, törvényeknek alárendelt alkotmányos szervezetként érintett.
A parlamenti kérdés feltevője.
Az ülés vezetését és az időkeret betartását biztosította.
Elsődleges források
A/299 – hivatalos irományszövegA/299 – hivatalos ülésnapló, kérdés és válaszElemzési korlát: A bemásolt tartalom hiányos lehet, az utolsó rekord levágott. Oldalszám nem azonosítható biztosan, ezért minden megállapítás csak a rendelkezésre álló szövegrészre épül.
Az Országház Figyelő döntéstámogató tájékoztatást ad. Jogértelmezéshez és hivatalos eljáráshoz mindig az elsődleges forrás szövege az irányadó.