A vagyonadóról szóló törvényjavaslatról
A tervezet új vagyonadót vezet be az 1 milliárd forint feletti nettó vagyonra, a nagy vagyonnal rendelkező magánszemélyeket és vagyonkezelési adóalanyokat érintve. A dokumentált hatás szerint ez érdemben javíthatja a költségvetési egyenleget, de a NAV-értékelési és bevallási rendszer még kiépítendő.
A tervezet világos célra, széles adóalanyi körre és dokumentált költségvetési bevételi hatásra épül. Ugyanakkor a végrehajtás feltételei a dokumentum szerint csak részben adottak, és a NAV ingatlanértékelési modellje még kiépítendő. Ezért a tartalmi alap kedvező, de a hatálybalépés előtt a végrehajtási garanciákat rendezni kell.
A döntés lényege
Új vagyonadó lépne be az egymilliárd forint feletti nettó vagyonra, 1 és 1,5 százalékos sávos kulccsal, önadózási bevallással és éves fizetéssel.
Konkrét döntési helyzet
A vagyonadóról szóló törvényjavaslat társadalmi egyeztetése során a tervezet elfogadása és továbbvitele.
Hatálybalépés
2026-12-15
Ellenőrzött kulcsadatok
1 milliárd forint felett keletkezik az adó.
Tartalmi összefoglaló · 2. oldalSávhatár a magasabb kulcshoz.
Tartalmi összefoglaló · 2. oldalRögzített hatálybalépési időpont.
Tartalmi összefoglaló · 3. oldalÉves önadózási határidő.
Tartalmi összefoglaló · 3. oldalJelentős költségvetési javulás.
Hatásvizsgálati lapA vagyonos magánszemélyek külön érintett csoportot alkotnak.
Hatásvizsgálati lapVárható előnyök
- A dokumentált cél szerint erősödik a teherbíró képesség szerinti közteherviselés.
- A központi költségvetés vagyonadó-bevételhez jut.
- A szabályozás külön kezeli a belföldi és külföldi adóalanyokat, valamint a vagyonkezelési konstrukciókat.
Kockázatok
A rendszerindításhoz még szükséges a NAV értékelési modellje és a bevallási folyamatok előkészítése, ezért a határidőre indulás operatív kockázatot hordoz.
A hatásvizsgálati lap szerint a végrehajtás feltételei részben adottak, és külön szerepel a NAV ingatlanértékelési modell kiépítése, valamint a bevallási nyomtatványok elkészítése.A nagy vagyonú magánszemélyeknél és vagyonkezelési konstrukcióknál likviditási nyomást okozhat, különösen ha a vagyon illikvid.
Az indokolás és a hatásvizsgálat szerint a vagyonadó egyes adóalanyoknál likviditási igényt növelhet, és befektetési, finanszírozási, vagyonkezelési döntéseket befolyásolhat.A bevételi hatás nagyságrendje dokumentált, de a tényleges realizálhatóság az értékelési és végrehajtási részletekhez kötött.
A dokumentum előzetes hatásvizsgálata jelentős költségvetési egyenlegjavító hatást tüntet fel, miközben a módszertani részletek több ponton korlátozottak.Érintettek
Az egymilliárd forintot meghaladó vagyon után éves adófizetési és bevallási kötelezettségük keletkezik.
A kezelt vagyonra és a vagyonkezelési konstrukciókra speciális szabályok és bejelentési kötelezettségek vonatkoznak.
Az értékelési modell működtetése, az adó megállapítása és az ellenőrzés végrehajtása rájuk hárul.
A központi költségvetés vagyonadó-bevételhez jut, és az adó egy része a NAV-on keresztül allokálható a Nemzeti Együttműködési Alap javára.
Elsődleges források
Kormány.hu: A vagyonadóról szóló törvényjavaslatrólTartalmi összefoglaló3. oldalNormaszöveg2. oldalIndoklásHatásvizsgálati lapElemzési korlát: A teljes normaszöveghez kapcsolódó egyes részletszabályok és módszertani elemek a mellékelt összefoglalókban és hatásvizsgálatban csak részben ellenőrizhetők. A közölt költségvetési hatás dokumentált, de a tényleges realizálás a NAV-értékelési és bevallási rendszer kiépítésétől függ.
Az Országház Figyelő döntéstámogató tájékoztatást ad. Jogértelmezéshez és hivatalos eljáráshoz mindig az elsődleges forrás szövege az irányadó.