HETI ELEMZÉS

Heti parlamenti körkép

2026-10-26 – 2026-11-01

A hét legfrissebb parlamenti fejleménye a novemberi döntési program előkészítése: október 29-én nyolc ügyben lezárult a Törvényalkotási Bizottság eljárása, és megjelent az öt plenáris ülésnapra szóló napirendi javaslat. A közvagyonvédelem, a pénzmosási szabályok, december 24-e és a közmédia átalakítása november 3-án juthat zárószavazásig; ugyanerre a napra tervezték a legfőbbügyész-választást. Az október 27-én benyújtott családi, ellátási és kamarai csomagok a novemberi általános viták új gazdasági súlypontjai; ezek még javaslatok.

Az október 26-i közlöny két külön finanszírozási megállapodást és gyermekellátási koordinációt rögzít. Az Európai Ügyek Bizottságának tájékoztatója és Kiss Ferenc végrehajtási vizsgálóbizottsági meghallgatása már megtörtént; a felszólalók értékeléseit és állításait külön kell kezelni a hivatalos döntésektől.

A hét hátralévő meghirdetett programja az október 30-i kegyelmi vizsgálóbizottságé, Csomós Miklós meghallgatásával és Klötzl Judit tájékoztatójával. A novemberi program e heti előkészítési fejlemény, a benne szereplő szavazások még előttünk állnak.

Elemzés ellenőrizve:

Október 29. · Házbizottság

Megjelent a november 2–9-i plenáris napirendi javaslat

A Házbizottság október 29-i ülését követően közzétett napirendi javaslat öt ülésnapot jelöl ki: november 2-án és 9-én 13:00-kor, november 3–5-én 09:00-kor kezdődne a plenáris munka. A hétfői vitákat kedden döntési szakasz követné, majd az új adózási, szociális és gazdasági előterjesztések általános vitái kerülnének sorra.

A részletes program már kijelöli a legfőbbügyész-választás és több zárószavazás tervezett napját. A napirend elfogadása november 2-án, legkorábban 14:45-től szerepel; a feltételhez kötött pontok megtartását a szükséges jelölések és iratok benyújtása is befolyásolja.

A Házbizottság ülése. A Házbizottság október 29-i ülését követően az Országgyűlés sajtófőnöke ismertette a november 2–5-i és 9-i üléssorozat tervét. Megjelent az öt ülésnap részletes napirendi javaslata.

A program november 3-ra ütemezi a legfőbbügyész-választást és több zárószavazást, köztük a december 24-i munkaszüneti napról és a közmédia szervezeti átalakításáról szóló döntéseket. Az új adó- és szociális javaslatok általános vitára kerülnének. A közzététel a tárgyalás tervezett menetét rögzíti; az előterjesztések elfogadását nem jelenti.

A plenáris ülés november 2-án dönthet a napirend elfogadásáról. A jelöléshez, benyújtáshoz vagy tárgysorozatba vételhez kötött pontok megtartását ezek teljesülése alapján kell követni.

Október 29. · Törvényalkotási Bizottság

Nyolc ügyben lezárult a bizottsági eljárás

A Törvényalkotási Bizottság október 29-én befejezte eljárását a közvagyonvédelem (T/797), a pénzmosási szabályok és zártkörű tőkealapok (T/816), december 24-e (T/714), a környezetvédelem (T/795), a cég- és civil nyilvántartások (T/790), a magánjogi nyilvántartások (T/791), valamint a Magyar Rádió és Televízió és az MTI átalakítása (H/798, H/799) ügyében.

Ez az ellenőrzött irománytörténetben rögzített bizottsági előrelépés. A meghívó nyolc számozott napirendi ügyet tartalmazott; a kapcsolódó eljárási iratok nem további önálló napirendi pontok. A lezárt bizottsági szakasz nem jelent plenáris elfogadást.

Az október 29-én közzétett napirendi javaslat november 2-ra teszi a bizottsági jelentések és összegző módosítások vitáját, november 3-ra a döntéseket. A ténylegesen elfogadott szöveget és a szavazási eredményt a plenáris döntés rögzíti majd.

További napirendi pontok és eredmények (4)

Október 27. · Gazdasági és szociális javaslatok

Családi, ellátási és kamarai szabályok kerültek a novemberi programba

Az október 27-én benyújtott T/929 a családi pótlék emelését, béradójóváírást és a családi kedvezmények átalakítását kapcsolja össze. A 2026 decemberére járó, 2027 januárjában folyósított családi pótlék egy gyermeknél 24 400, két gyermeknél gyermekenként 26 600, legalább háromnál gyermekenként 32 000 forint lenne; az adójóváírás a minimálbérig a bér 6 százaléka, fölötte csökkenő összeg.

A csomag az anyák kedvezményeihez havi egymillió forintnak megfelelő jövedelmi korlátot társítana; két gyermek esetén a jogosultság legfeljebb a 40. életév betöltésének évéig járna. A támogatásemelés és a jogosultsági szűkítés egyszerre része a javaslatnak. A tervezett hatálybalépés 2027. január 1.; az előterjesztés még nem törvény.

A T/932 az újonnan megállapított teljes öregségi nyugdíj minimumát havi 120 000, az árvaellátásét 60 000 forintban rögzítené, és 162 000 forintos számítási alapot adna a rehabilitációs és rokkantsági ellátásokhoz. A már folyósított alacsony nyugdíjak felzárkóztatásának részletes összegeit a törvényjavaslat önmagában nem rendezi.

A T/938 2027-től megszüntetné a vállalkozások kötelező kamarai hozzájárulását. Ez tehercsökkenés lenne a vállalkozásoknak, de a kamarák kieső bevételét és annak pótlását az előterjesztés nem számszerűsíti. A három javaslat novemberi vitára került a hivatalos napirendi tervben; egyik sem elfogadott szabály.

Október 26-i közlöny

Két külön finanszírozási mechanizmus és új gyermekellátási koordináció

A 296/2026. (X. 26.) Korm. rendelet az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2021–2028-as megállapodását hirdeti ki: 116 616 598 euró bruttó keretből 108 453 436 euró a nettó magyar juttatás, a nemzeti hozzájárulás 17 858 823 euró. A 297/2026. (X. 26.) Korm. rendelet külön rögzíti a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 111 459 857 eurós teljes keretét, 103 657 667 euró nettó juttatását és 17 258 824 euró nemzeti hozzájárulását.

Az 1345/2026. (X. 26.) Korm. határozat 17 feladatú szakmai koordinációs testületet hoz létre a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek helyzetének áttekintésére, tíz külső szervezet részvételével, 30 napos induló határidővel. A testület létrehozása nem bizonyítja, hogy az érintett gyermekek helyzete már rendeződött; a finanszírozási összegek pedig két külön kerethez tartoznak.

Vizsgálóbizottsági határidők

Négy jelentésre 2027. június 15-ig kérnek időt

Az október 27-én benyújtott H/924 a gyermekvédelmi, kegyelmi, közvagyoni és MNB-vizsgálóbizottság jelentéstételét 2026. december 31-ről 2027. június 15-re halasztaná. A végrehajtási vizsgálóbizottságot nem érinti. A módosítás még javaslat, nem elfogadott új határidő.

A kezdeményezés több időt biztosítana az iratok és meghallgatások értékelésére. Az indokolás szerint a feladatkörök és a jelentések nyilvánossági szabályai változatlanok maradnának; a hosszabbítás önmagában sem megállapítást, sem felelősséget nem igazol.

Október 28. · vizsgálóbizottság

Kiss Ferencet meghallgatták; állításai további iratokkal ellenőrizendők

Kiss Ferenc volt önálló bírósági végrehajtó október 28-án megjelent a vizsgálóbizottság előtt. A nyilvános beszámolók szerint a végrehajtói kinevezésekről és fegyelmi eljárásokról, büntetőfeljelentésekről, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar informatikai rendszerének szerinte fennálló nemzetbiztonsági kockázatairól, valamint titkosszolgálati kapcsolatokra vonatkozó tapasztalatairól beszélt.

Nyilvános tudósítások szerint Kiss egy 247 oldalas iratcsomagot adott át a bizottságnak a végrehajtói kar informatikai rendszeréről, és többmilliárdos, szerinte jogellenes kari bevételről beszélt. Az iratcsomag tartalma, a számítás alapja és a jogellenesség állítása hivatalos jegyzőkönyv vagy közzétett irat hiányában nem tekinthető igazoltnak.

A nyilvános helyszíni tudósítás szerint a bizottság Tomin Szilvia, az NVSZ korábbi tábornokának meghallgatásáról is döntött, Toroczkai László pedig Kiss zárt ülésének kezdeményezését jelezte. A beszámoló szerint a bizottsági elnök Varga Judit meghallgatását november elejére, Navracsics Tibor, Trócsányi László, Tuzson Bence és Répássy Róbert meghallgatását a következő hetekre várja. Ezek sajtóban közölt tervek; hivatalos meghívó, időpont és személyenkénti szavazási eredmény nélkül nem tekinthetők végleges ülési programnak.

Kiss közlései tanúi állítások, nem a bizottság megállapításai. Balla György vitatta hitelességüket és bizonyító erejüket; Kiss zárt ülésen további részleteket ígért. A nyilvános források nem tartalmaznak hivatalos jegyzőkönyvet, személyenkénti szavazási eredményt vagy olyan bizottsági döntést, amely az állításokat igazolná. Az informatikai auditot, a feljelentéseket és az érintettek válaszait külön kell ellenőrizni.

A Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság ülése. Kiss Ferenc volt önálló bírósági végrehajtót 2026. október 28-án meghallgatta az Országgyűlés Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottsága. Kiss azt állította, hogy a Schadl–Völner-ügy nyilvánosságra kerülése után sem szűnt meg a végrehajtói rendszer általa bűnszervezetinek nevezett működése. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar informatikai rendszeréről nemzetbiztonsági kockázatot, az adósok számára átláthatatlan elszámolást és visszaélésekre alkalmas hozzáférést állított; titkosszolgálati kapcsolatokra és találkozókra vonatkozó közléseket is tett. Ezek a meghallgatott személy állításai, nem a bizottság bizonyított megállapításai.

A meghallgatás a végrehajtói kinevezések, fegyelmi eljárások, informatikai hozzáférések és felügyeleti felelősség összefüggéseit emelte a vizsgálat középpontjába. Kiss több büntetőfeljelentés eredménytelenségéről, az informatikai rendszer átvilágításáról és egy hárommilliárd forintos fejlesztési keret felhasználásáról beszélt. Balla György kormánypárti bizottsági tag vitatta a közlések hitelességét és bizonyító erejét; Kiss zárt ülésen további részleteket ígért. A nyilvános beszámolók nem tartalmaznak hivatalos jegyzőkönyvet, személyenkénti szavazási eredményt vagy olyan döntést, amely Kiss állításait igazolná. A visszanézhető közvetítés az ülés megtartását és időtartamát támasztja alá, de önmagában nem minősíti az elhangzott állítások valóságtartalmát.

Az állítások ellenőrzéséhez szükség van a hivatalos jegyzőkönyvre, az említett informatikai audit és feljelentések azonosítható irataira, valamint az érintett intézmények és személyek válaszaira. Külön követendő, sor kerül-e a jelzett zárt ülésre, és milyen személyi meghallgatások kerülnek a november 13-i ülés hivatalos napirendjére. A november 9-ig várt írásbeli nyilatkozatok beérkezését és tartalmát csak közzétett irat vagy jegyzőkönyv alapján lehet rögzíteni.

Európai ügyek

Beszámoló a csúcstalálkozóról; az értékelés és az uniós döntés külön marad

Bíró-Nagy András, a Miniszterelnökség államtitkára október 27-én beszámolt az Európai Tanács október 15–16-i üléséről. A megjelent tudósítás szerint a tájékoztató a migrációt, az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert (ETS), a következő többéves pénzügyi keretet és a bővítést is érintette.

Az Európai Tanács hivatalos következtetései rögzítik a migrációról folytatott stratégiai egyeztetést, az ETS2 hatásainak újabb értékelését, a 2028–2034-es többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalásokat és a bővítési kérdéseket. A bizottsági ülésről szóló tudósítás ezeket Bíró-Nagy államtitkár ismertetésén keresztül mutatja be. Az államtitkári értékelést külön kell kezelni az Európai Tanács elfogadott következtetéseitől: a tudósításban szereplő további tárgyalási várakozások nem önálló uniós döntések. A felhasznált nyilvános források nem tartalmaznak hivatalos jegyzőkönyvet vagy név szerinti bizottsági szavazást.

Európai Ügyek Bizottsága ülése. Bíró-Nagy András, a Miniszterelnökség államtitkára október 27-én beszámolt az Európai Tanács október 15–16-i üléséről. A megjelent tudósítás szerint a tájékoztató a migrációt, az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert (ETS), a következő többéves pénzügyi keretet és a bővítést is érintette.

Az Európai Tanács hivatalos következtetései rögzítik a migrációról folytatott stratégiai egyeztetést, az ETS2 hatásainak újabb értékelését, a 2028–2034-es többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalásokat és a bővítési kérdéseket. A bizottsági ülésről szóló tudósítás ezeket Bíró-Nagy államtitkár ismertetésén keresztül mutatja be. Az államtitkári értékelést külön kell kezelni az Európai Tanács elfogadott következtetéseitől: a tudósításban szereplő további tárgyalási várakozások nem önálló uniós döntések. A felhasznált nyilvános források nem tartalmaznak hivatalos jegyzőkönyvet vagy név szerinti bizottsági szavazást.

Az Európai Tanács következtetései és a következő uniós munkalépések adnak ellenőrizhető viszonyítási pontot. Ha később hivatalos bizottsági jegyzőkönyv vagy határozat jelenik meg, az pontosíthatja az elhangzottakat; a jelenlegi nyilvános források alapján személyenkénti szavazási eredmény nem közölhető.

Október 30. · kegyelmi ügyek vizsgálata

Iratok, adatbekérések, Csomós Miklós és Klötzl Judit

A hivatalos meghívó október 30-án 09:30-ra négy pontot hirdet meg: tájékoztatást a beérkezett iratokról, döntést az adatbekérésekről, Csomós Miklós korábbi főpolgármester-helyettes meghallgatását és Klötzl Judit volt EMMI-osztályvezető tájékoztatóját az állami kitüntetésről.

A meghívó napirendje még nem ülési eredmény. A részvételt, az elhangzottakat, az adatbekérési döntéseket és az esetleges szavazásokat a bizottsági ülés utáni hivatalos iratból kell ellenőrizni.

A Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság ülése. Csomós Miklós korábbi főpolgármester-helyettest meghallgatta a bizottság október 30-án. A rá eső politikai és erkölcsi felelősséget vállalta, és hiányosnak nevezte korábbi tájékozódását. Elmondása szerint a 2011-es jelzés után rendőrségi feljelentést tett, de munkáltatói intézkedést nem kezdeményezett.

A meghallgatás a fenntartói jelzéskezelést és ellenőrzést vizsgálta. Csomós értékelése nem lezárt bizottsági megállapítás vagy jogi felelősségmegállapítás; szavazási eredmény nem igazolt.

Schummer Orsolya novemberre Szabó Máté meghallgatását és Klötzl Judit meghívását jelezte. Ezek bejelentett tervek; a tényleges részvételt, a jegyzőkönyvet és az adatbekérések eredményét külön kell ellenőrizni.