HETI FÓKUSZ · Végrehajtási visszaélések
Végrehajtási vizsgálóbizottság: az állításoktól a bizonyítékokig
Az intézményi adatbekéréseket szakértői meghallgatások, majd a végrehajtási rendszer belső működéséről szóló beszámolók követték. A vizsgálat eredményét az dönti el, hogy ezekből alátámasztott megállapítások és végrehajtható reformjavaslat születik-e.
Több vizsgálati szálat kell most összekapcsolni
A bizottság munkája két irányban haladt előre: a végrehajtás intézményi szabályait vizsgálta, és olyan szereplőket hallgatott meg, akik visszaélésekről számoltak be. A két irány összetartozik. Az egyéni beszámoló megmutathatja, hol hibázott az ellenőrzés; az intézményi iratokból derülhet ki, mennyire volt általános a probléma.
Az Országgyűlés május 26-án állította fel a testületet. A feladatát meghatározó határozat rendszerszintű hibák feltárását és egy állami, nonprofit végrehajtási modellre vonatkozó javaslatot vár tőle. Egyedi büntetőjogi felelősséget nem állapíthat meg. Jelentésének határideje továbbra is 2026. december 31.
- Adatbekérés a felügyelettől, a közjegyzői kamarától és a végrehajtói kartól: az intézményi vizsgálat kérdéseinek rögzítése.
- Hack Péter, Szabó Máté és Fiszter Zsuzsanna meghallgatása: érdekeltségek, ellenőrzés és adósvédelem.
- Fürcht Pál korábbi főügyész meghallgatása a végrehajtási visszaélések nyomozásáról.
- Kiss Ferenc volt végrehajtó meghallgatása a kar működésével kapcsolatos állításairól.
A kinevezés, a díjazás és a felügyelet összefügg
A szeptemberi adatbekérés a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságától, a Magyar Országos Közjegyzői Kamarától és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kartól várt információkat. A kérdések a kinevezéseket, a pontozást, a felügyeletet, a panaszokat, a végrehajtási záradékokat és az árverési adatokat érintették. A szeptember 28-i határidő kitűzése önmagában nem igazolja a válaszok teljes körű beérkezését.
A szeptember 16-i jegyzőkönyv rögzíti az első személyes szakértői meghallgatásokat. Hack Péter és Szabó Máté az érdekeltségi viszonyokat és a külső ellenőrzés hiányosságait bírálta, Fiszter Zsuzsanna nonprofit modellt javasolt. Ezek a meghallgatottak értékelései; a bizottságnak az összegyűjtött bizonyítékok alapján kell kialakítania saját megállapításait.
Szeptember 23-án Péczely Terézia és Braun Balázs meghallgatása a munkabérletiltások, az adóstájékoztatás, a jogorvoslatok és a költségek gyakorlatát hozta be a vizsgálatba. Egy működő reformnak a munkáltatói ügyintézést és a panaszkezelést is rendeznie kell: az intézmény szervezeti átalakítása csak az egyik feladat.
Az októberi meghallgatások pontosítják a vizsgálat kérdéseit
Fürcht Pál az október 21-i parlamenti meghallgatásán arról beszélt, hogy Tomin Szilvia olyan jelzést közvetített neki, amely szerint le kellene zárni a Völner Pált érintő előkészítő eljárást; állítása szerint ezt mindketten ellenezték. Azt is közölte, hogy a vizsgálók szerint Varga Judit nem tudott a visszaélésekről. Ezek Fürcht beszámolójának állításai, nem elfogadott bizottsági megállapítások.
Kiss Ferenc az október 28-i ülésen informatikai, költségelszámolási és kinevezési visszásságokat állított, és átadott egy 247 oldalas iratot. Balla György vitatta beszámolójának hitelességét, más tagok is konkrétumokat kértek. Az irat átadásával új anyag került a testület elé; tartalmának megalapozottságát külön kell vizsgálni.
A következő elemzési feladat annak azonosítása, hogy az egyes beszámolókat milyen utasítás, levelezés, ellenőrzési irat, könyvelési tétel vagy korabeli döntés támasztja alá. Ugyanilyen fontos az érintett intézmények és személyek válasza. A meghallgatáson előadott állításból önmagában nem lesz számszerűsített kár vagy megállapított jogsértés.
A dokumentált szavazások eljárásról és meghívásról szóltak
| Döntés | Rögzített eredmény | Jelentősége |
|---|---|---|
| A napirend elfogadása | Egyhangú · 5. oldal | Az ülés tárgyalási rendjéről szólt. |
| Péczely, Braun és Asztalos Roland meghívása | Egyhangú, ellenszavazat és tartózkodás nélkül · 39. oldal | Meghívási döntés; a későbbi részvételt nem igazolja. |
A jegyzőkönyv nem közöl számszerű igenlétszámot, ezért az eredmény egyhangúként írható le, kikövetkeztetett 6–0-s arány nélkül. Egyik döntés sem új végrehajtási modell elfogadásáról szólt.
Az október 15-i ülés korábbi igazságügyi miniszterek és további szereplők későbbi meghallgatásáról, illetve írásbeli nyilatkoztatásáról döntött. Ez a vizsgálati kör bővítése; nem jelenti, hogy október 29-ig valamennyi tervezett meghallgatás megtörtént.
A nonprofit modellhez működési és pénzügyi terv is kell
Fiszter Zsuzsanna a szeptemberi jegyzőkönyv 29–30. oldalán állami alkalmazottakat, bértáblát, nyilvános pályázatokat, központi számlát és ügyelosztást vázolt, bírósági vagy NAV-hoz kapcsolódó szervezéssel. A rendszer önfinanszírozását várta, de számszerű költségtervet nem mutatott be. Ez szakértői modelljavaslat, nem elfogadott reform.
Érdemi összehasonlításhoz a díjbevételek mellé oda kell tenni a személyzet, az irodák, az informatika, a felügyelet és a folyamatban lévő ügyek átvételének költségét. Az adósok terheinek csökkentése, a jogos követelések megbízható behajtása és az új szervezet finanszírozása összefüggő döntés. A bevétel állami intézményhez kerülése önmagában nem költségvetési megtakarítás.
A következő érdemi mérföldkő olyan jelentés lesz, amely a konkrét bizonyítékokat azonosított hibákhoz, javasolt változtatásokhoz és végrehajtási felelősökhöz kapcsolja. Az átmenet alatt futó ügyek kezelését is meg kell magyaráznia. Ezek alapján lehet majd megítélni a bizottság ajánlásainak teljesíthetőségét.
Október 29-ig fontos vizsgálati kérdések és egymással ütköző beszámolók kerültek a testület elé. A munka tartós eredményét az dönti el, hogy a bizonyítékokból milyen intézményi változás következik, és az új modellt alátámasztja-e megvalósítható pénzügyi terv.