Heti parlamenti körkép

Költségvetés

A 2026-os módosítás kihirdetve, október 22-én hatályba lép

Az Országgyűlés október 19-én 134 igen, 48 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadott T/566-os költségvetési módosítása 2026. évi LXI. törvényként október 21-én megjelent a Magyar Közlönyben. A törvény október 22-én lép hatályba; ezzel a korábban külön kezelt parlamenti elfogadás, kihirdetés és hatálybalépés időpontja is rögzíthető.

A kihirdetett szöveg 49 025,6 milliárd forintos kiadási, 41 915,5 milliárd forintos bevételi főösszeget és 7 110,1 milliárd forintos hiányt állapít meg. A 2026 végi államadósság-mutató célja 77,5%, a törvényben hivatkozott 2025 végi érték 74,6%. A Havária Alap rendkívüli időjárási, energiakrízis- és más előre nem látható kiadások fedezetére szolgál.

Magyar Péter és Kármán András október 20-i sajtótájékoztatója részletezte a 2027-es terv fedezetét: 1465 milliárd forint kiadáscsökkentést és nettó 665 milliárdos adóbevételi többletet terveznek. A 929 milliárdos bruttó bevételnövelésből már levonták a 264 milliárdos lakossági adócsökkentést. A kiadáscsökkentésből 1018 milliárd nevesített intézkedés, 447 milliárd a minisztériumok és állami cégek működésének legalább 10%-os visszafogásából származna.

A két finanszírozási tétel összege 2130 milliárd forint, de a 7,5%-ról 4,9%-ra tervezett hiánycsökkenést az egyszeri idei kiadások kifutása, az új juttatások és az energiakiadások is alakítják. A 300 milliárdos tartalék mellett a megtakarítási terv 20%-os elmaradása önmagában 293 milliárdos rést jelentene. Ez szemléltető számítás: a tartalék más kockázatok fedezetére is kellhet.

A terv 2,4%-os gazdasági növekedéssel és 3%-os inflációval számol. Az önkormányzatok 176 milliárdos csomagja 62 milliárdnyi szolidaritásihozzájárulás-csökkentésből, 54 milliárd egyéb támogatásból, 10 milliárd megyei jogú városi és 50 milliárd budapesti közlekedési forrásból állna. A bemutatott ágazati béremelési százalékok az átlagbéren számolt nettó kereseti hatást mutatják, a bruttó béremelést és az adócsökkentést együtt; nem minden dolgozó egységes bruttó béremelését.

A családi pótlék megduplázása, a minimálbér 9%-os szja-ja és a januári 3%-os általános nyugdíjemelés továbbra is a 2027-es terv része. A pénzügyminiszter közlése szerint a tervezet október 20-án kerül a Költségvetési Tanácshoz, parlamenti benyújtását október végére tervezik. A végleges előirányzatoknak, jogosultsági szabályoknak és végrehajtási ütemezésnek kell igazolniuk, hogy a tartós vállalások fedezete is tartós. A 2027-es bejelentések nem elfogadott intézkedések.

Médiatanács

A KDNP jelöltjét megválasztották a Médiatanácsba

Az Országgyűlés október 19-én 182 igen, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az S/874-et, és megválasztotta a KDNP jelöltjét, dr. Boór-Göblyös Istvánt a Médiatanács tagjává. A Művelődési Bizottság indítványa október 20-i hatályt jelöl meg. A választás már megtörtént döntés, így nem kezelhető tovább pusztán jelöléstől függő napirendi lehetőségként. A Magyar Közlönyben október 19-én megjelent 76/2026. (X. 19.) OGY határozat négyéves tagságot rögzít október 20-i kezdettel. Maga a határozat az elfogadásakor lépett hatályba.

A jelölő eseti bizottság a meghallgatásokat készítette elő, a Művelődési Bizottság a jelölésről döntött, a tagot pedig a plénum választotta meg. Siklósi Beatrix jelölése a Művelődési Bizottságban nem kapott támogatást; ez nem azonos egy róla tartott plenáris elutasító szavazással.

Napirend előtti vita

Négy frakció reagált a 2027-es tervek bemutatására

A nyilvános tudósítás szerint Magyar Péter október 19-i ismertetésére sorrendben Toroczkai László (Mi Hazánk), Rétvári Bence (KDNP), Bóka János (Fidesz) és Császár Martin (TISZA) reagált, majd a miniszterelnök válaszolt. Ez a napirend előtti vita sorrendje, nem a szóbeli vagy azonnali kérdéseké.

Toroczkai László a tervek fedezetét, Rétvári Bence a munkavállalók és vállalkozások terheit, Bóka János az alapadatok és a benyújtott költségvetési szöveg hiányát kifogásolta. Császár Martin a vállalások fokozatos teljesítését hangsúlyozta. Magyar Péter az adócsökkentéseket és az átcsoportosításokat védte.

A későbbi napirend előtti felszólalásokban Toroczkai László, Máthé Zsuzsa (KDNP) és Hidvéghi Balázs (Fidesz) is szót kapott, Magyar Péter pedig válaszolt. Pócs János (Fidesz) személyes érintettség miatt szólalt fel.

Az MNB-ügy

Matolcsy Györgyöt gyanúsítottként hallgatták ki és őrizetbe vették

A Központi Nyomozó Főügyészség október 21-én közölte, hogy különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás és más bűncselekmények miatt gyanúsítottként hallgatta ki, majd őrizetbe vette Matolcsy György volt jegybankelnököt és két másik személyt; további két személy ellen nemzetközi elfogatóparancs kiadását indítványozta.

Az ügyészség állítása szerint egy 2025. február 28-i színlelt értékpapír-kölcsönszerződés közel 200 milliárd forint piaci értékű vagyont kezelő alapkezelő feletti kontrollt érintett. A gyanúsítás és az őrizet nem bűnösségi ítélet; Matolcsy megtagadta a vallomástételt. A fejlemény a parlamenti vizsgálat tárgyát is érinti, de nem helyettesíti annak saját bizonyítását.

Egy későbbi nyilvános beszámoló szerint Matolcsy Ádám és Stofa György, az Optima Zrt. korábbi vezetője megjelent a rendőrségi körözési listán gazdasági csalás jogalappal. A nyomozó főügyészség hivatalos közleménye két további személy elleni nemzetközi elfogatóparancs indítványozását rögzíti, de őket név szerint nem azonosítja; a körözés és a gyanú nem bűnösségi ítélet.

Csőszi Attila, az MNB működését vizsgáló bizottság elnöke október 21-én nyilvános interjúban azt mondta, hogy a testület november 5-én 13 órára Varga Mihály jelenlegi és Matolcsy György volt jegybankelnök meghallgatását tervezi, és a büntetőeljárás ellenére továbbra is számít Matolcsy megjelenésére. Ez az elnök közlése, nem hivatalos meghívó: a meghallgatás tényleges megtartását, a hatósági engedélyt és a részvételt nem igazolja.

Környezetvédelmi engedélyezés

Harmincnapos döntési határidő a nemzetközi hatásvizsgálatok után

A T/795 részletes vitája a nemzetközi környezeti hatásvizsgálattal érintett hatósági ügyek lezárását érinti. A javaslat az eljárás eredményéről szóló tájékoztatás beérkezését követő harmincadik naphoz kötné az ügyintézési határidőt, és ebben a körben kizárná a felfüggesztést.

A szabály a folyamatban lévő ügyekre is kiterjedne. Ez egyszerre jelenthet kiszámíthatóbb lezárást a beruházók számára és szorosabb alkalmazkodási kényszert a hatóságoknak. A bizottsági vita tétje az eljárási határidő és az érdemi környezeti értékelés összehangolása; kedden még a törvényszöveg előkészítése zajlik. Az ülés meghirdetett időpontja már elmúlt; ellenőrzött hivatalos eredmény hiányában a körkép nem állít döntési kimenetelt.

December 24. és az MNB

A munkaszüneti nap és a jegybank ellenőrzése kerül részletes vitára

A bizottság a december 24-ét munkaszüneti nappá nyilvánító T/714-et és az MNB-törvényt módosító T/796-ot tárgyalja. Az első ügy a munkavállalók ünnepi munkarendjét és a munkáltatók szervezési feladatait érinti; a tényleges alkalmazást az elfogadott szöveg és a hatálybalépés fogja meghatározni.

Az MNB-javaslat bővítené a felügyelőbizottság ellenőrzési jogköreit, és külön belső ellenőrzési szervezetet rendelne alá. A lényegi intézményi kérdés az ellenőrzés tényleges önállósága és az igazgatósággal való feladatmegosztás. Mindkét ügy részletes vitában van, így ezen az ülésen még nem a teljes törvény parlamenti elfogadása történik. Az ülés meghirdetett időpontja már elmúlt; ellenőrzött hivatalos eredmény hiányában a körkép nem állít döntési kimenetelt.

Nyilvántartások és ellenzéki javaslatok

Nyolc érdemi ügy, két eltérő döntési szakasz

A T/790 a cég- és civil szervezeti nyilvántartások, a T/791 egyes magánjogi nyilvántartások szabályait módosítaná; mindkettő részletes vitára kerül. A cégek és civil szervezetek szempontjából az eljárások, az adatok hozzáférhetősége és a nyilvántartások jogbiztonsága adja e szabályozás gyakorlati jelentőségét.

Hat további indítványnál még arról döntenek, bekerüljenek-e az Országgyűlés által tárgyalható ügyek közé. Ezek az ingatlanpiaci csalások károsultjait, két gyermekvédelmi büntetőjogi és hatásköri kérdést, egyes jelképek elhelyezésének tilalmát, a hozzátartozói vagyonnyilatkozatok nyilvánosságát és a mesterséges intelligenciával manipulált személyazonosságú tartalmakkal való visszaélést érintik. A tárgysorozatba vétel előrelépést jelentene, de egyik javaslatot sem léptetné hatályba. Az ülés meghirdetett időpontja már elmúlt; ellenőrzött hivatalos eredmény hiányában a körkép nem állít döntési kimenetelt.

Digitális gyermekvédelem

A szakértők egységes iskolai protokollt sürgettek

Az október 20-i szakmai ülésről szóló nyilvános beszámoló szerint a meghívottak egységes digitális gyermekvédelmi protokollt sürgettek. Jármi Éva az iskolai felelősségi kör és a bejelentés utáni eljárás tisztázását, Belényesi Pál átfogó törvényi keretet, Lénárd András pedagógusképzést és iskolai szakembert, Csalár Dorina általános útmutatót, Rácz Dominika pedig közös részvételt és anonim segítségkérést emelt ki.

Ezek szakértői javaslatok, nem elfogadott bizottsági ajánlások vagy kormányzati intézkedések. A beszámoló nem igazol döntést konkrét törvényről, finanszírozásról vagy kötelező protokoll bevezetéséről; ezt hivatalos jegyzőkönyvben kell tovább ellenőrizni.

Vagyonellenőrzés és pénzmosás

A NAV vagyonvizsgálati eszközei és a pénzügyi átláthatóság a napirenden

A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság október 20-i ülésének meghirdetett kezdete 8 óra. A T/797 célzott NAV-kockázatelemzést és kapcsolódó közzétételt vezetne be meghatározott közjogi tisztségviselők és hozzátartozóik körében. A T/816 a pénzmosás elleni átvilágítás, a tényleges tulajdonosi adatok és egyes zártkörű tőkealapok szabályait módosítaná. A két ügy eltérő eszközökkel, de egyaránt a vagyon és a pénzmozgások ellenőrizhetőségét érinti.

A részletes viták gyakorlati súlypontja az ellenőrzés személyi köre, az adatkezelési garanciák és a szolgáltatók új kötelezettségeinek teljesíthetősége. A T/816 sürgős eljárásban halad. Az ülésen az áfatörvényt módosító T/817 esetében még csak a tárgysorozatba vételről döntenek; ez a pont önmagában nem változtat áfamértéket. Az ülés meghirdetett időpontja már elmúlt; ellenőrzött hivatalos eredmény hiányában a körkép nem állít döntési kimenetelt.

1956 és a diaszpóra

Hetven év közösségépítésének mai tanulságai

A bizottság az 1956-os emigránsok diaszpórában betöltött szerepéről tart szakmai ülést. A program kutatói, németországi magyar szervezeti és emberi jogi alapítványi nézőpontot kapcsol össze; Papp Z. Attila, Klement Kornél és Szekeres Zsolt szerepel az előadók között.

A hetvenedik évforduló így a külföldi magyar közösségek intézményeinek, érdekképviseletének és nemzedékek közötti folytonosságának értékelésére is alkalmat ad. A meghívó előadásokat és hozzászólásokat tartalmaz, támogatási összegről vagy új jogosultságról szóló döntést nem. Az ülés meghirdetett időpontja már elmúlt; ellenőrzött hivatalos eredmény hiányában a körkép nem állít döntési kimenetelt.

ALTHEA és a katonák ügye

Az ALTHEA-beszámolót támogatták, a rehabilitációs javaslatot nem vették tárgysorozatba

Nyilvános beszámoló szerint a bizottság többsége október 20-án elfogadta az ALTHEA-szerepvállalás módosításáról szóló B/689 beszámolót, és egyhangúlag támogatta a honvédelmi miniszter, valamint a Honvéd Vezérkar főnöke rendszeres missziós meghallgatását. Ezek nem ellenőrzött hivatalos szavazatszámok.

Novák Előd H/692-es rehabilitációs indítványát nem vették tárgysorozatba. Ruszin-Szendi Romulusz az ülés után azt mondta, visszavárják az oltás elutasítása miatt távozott katonákat és ehhez létrehozták a szükséges jogszabályt. Ez a közlés nem igazol tényleges visszavételt; a zárt ülés tartalma nem ismert.

Gyermekvédelmi jelzőrendszer

A meghallgatottak létszám- és kapacitáshiányt írtak le

Nyilvános beszámoló szerint október 21-én Andráczi-Tóth Veronika 7–16 százalékos üresállás-arányról, egyes megyékben családsegítőnként 25-nél több családról és 2025-ben 198 ezer jelzésről beszélt. Tisztl Henrik szerint 2025-ben 442 ezer gyermek kapott alapellátást, közülük 73 ezer volt veszélyeztetett; a szolgálatok mintegy 30 százaléka egyszemélyes.

Feffer Zsuzsanna közlése szerint a 2023-ban Miskolcon áttekintett 23, kórházban maradt csecsemő egyikét sem lehetett szakértői értékelés alapján visszaadni a családjának, és a kormányhivatalok kétharmada súlyos gyámügyi létszámhiányt jelzett. A számok a meghallgatottak állításai, nem önálló bizottsági megállapítások; elfogadott intézkedést a tudósítás nem igazol.

Társasházi felújítási alap

A társasházi alap javaslata az első parlamenti szűrőn

A H/498 kompenzációs, felújítási, örökségvédelmi és energetikai korszerűsítési alap létrehozását kezdeményezi a társasházak számára. A Közlekedési és Beruházási Bizottság most arról dönt, tárgysorozatba veszi-e a KDNP képviselőinek javaslatát.

A lakóközösségek számára a téma a közös épületrészek állapotát és a korszerűsítések finanszírozhatóságát érinti. Megnyíló támogatás azonban ebből a napirendből nem következik: a mostani szakasz a további parlamenti tárgyalás lehetőségéről szól, az alap forrásairól és hozzáférési feltételeiről későbbi döntések rendelkezhetnének. Az ülés meghirdetett időpontja már elmúlt; ellenőrzött hivatalos eredmény hiányában a körkép nem állít döntési kimenetelt.

A közmédia átalakítása

A H/798 és H/799 részletes vitája lezárult, a vezetői meghallgatást levették a napirendről

A hivatalos irományadatok szerint a Művelődési Bizottság október 21-én a H/798 és H/799 részletes vitáját lefolytatta és lezárta. Ez bizottsági eljárási eredmény, nem a két határozati javaslat plenáris elfogadása.

Nyilvános beszámoló szerint a testület 7–3 arányban levette napirendjéről Horváth P. András vezérigazgató meghallgatását, és az átvilágítás lezárásához kötötte a későbbi tájékoztatást. A 7–3-as adat nem hivatalos szavazási iratból származik; a meghallgatás elmaradása nem felmentés.

Fürcht Pál meghallgatása

Fürcht Pál állításai új ügyészi döntési pontot tettek vizsgálhatóvá

Nyilvános beszámoló szerint Fürcht Pál október 21-i meghallgatásán azt állította: Tomin Szilviától olyan jelzést kapott, hogy a Völner Pállal kapcsolatos előkészítő eljárást le kell zárni, amit mindketten elleneztek. Beszélt árverési manipulációs lehetőségekről és végrehajtói érdekcsoportokról is, ugyanakkor azt mondta, vizsgálataik szerint Varga Judit nem tudott a visszaélésekről.

Ezek Fürchtnek tulajdonított állítások, nem bizottsági megállapítások; önmagukban nem igazolják a jelzés mögötti szándékot vagy személyes felelősséget. A második napirendi pont, a nyilatkozattételre kötelezendők következő köre nem ellenőrzött eredmény.

Közvagyoni vizsgálóbizottság

Ügyrenddel és munkatervvel indul a vizsgálat

A közvagyon elvesztését vizsgáló bizottság október 22-én 14 órára meghirdetett ülésén az ügyrendről, a munkatervről és a később meghallgatandó személyek köréről készül dönteni. A meghívó nem nevez meg személyt.

A szervezeti döntések a vizsgálat módszerét és ütemét alakíthatják, de nem állapítanak meg vagyonvesztést vagy felelősséget. A tényleges döntések az ülés után hivatalos iratból ellenőrizendők.

Szóbeli kérdések

Tizenhat szóbeli kérdésre válaszoltak október 19-én

Október 19-én tizenhat szóbeli kérdés elhangzását és megválaszolását rögzítették. Köztük volt a szeptember 23-án benyújtott SZÉP-kártyás kérdés (K/722), a Pannon Filharmonikusok finanszírozása (K/848), az éjszakai és több műszakos munka kompenzációja (K/850), valamint a rezsicsökkentés (K/851). Az alábbi sorrend az irományszámokat követi.

K/722 – Szabadi István (Mi Hazánk): „Bővítik-e a SZÉP-kártya felhasználási lehetőségeit?” Címzett: pénzügyminiszter. Október 19-én elhangzott és megválaszolták; a válaszadó tisztsége: államtitkár. K/848 – Dúró Dóra (Mi Hazánk): „Milyen konkrét lépésekben oldja meg a kormány a Pannon Filharmonikusok finanszírozását?” Címzett: Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium államtitkára. Október 19-én elhangzott és megválaszolták; a válaszadó tisztsége: államtitkár. K/850 – Dúró Dóra (Mi Hazánk): „Tervez-e a kormány olyan intézkedést, amely a tartósan éjszakai és több műszakos munkarendben dolgozók számára célzott korkedvezményt vagy más, érdemi kompenzációt biztosít?” Címzett: Szociális és Családügyi Minisztérium államtitkára. Október 19-én elhangzott és megválaszolták; a válaszadó tisztsége: politikai államtitkár. K/851 – Radics Béla (Fidesz): „Meddig tart a rezsicsökkentés, ha Brüsszel és az IMF mást követel?” Címzett: gazdasági és energetikai miniszter. Október 19-én elhangzott és megválaszolták; a válaszadó tisztsége: államtitkár.

K/852 – Zsigó Róbert (Fidesz): „Megtartják a 13. és 14. havi nyugdíjat, vagy ez is csak ígéret marad?” Címzett: Kármán András pénzügyminiszter. Október 19-én elhangzott és megválaszolták; a válaszadó tisztsége: miniszter. K/853 – Dr. Koncz Zsófia (Fidesz): „Maradnak-e a családtámogatások?” Címzett: Szociális és Családügyi Minisztérium államtitkára. Október 19-én elhangzott és megválaszolták; a válaszadó tisztsége: miniszter. K/854 – F. Kovács Sándor (Fidesz): „Számíthatnak-e a vásárlók a kormányra?” Címzett: Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter. Október 19-én elhangzott és megválaszolták; a válaszadó tisztsége: államtitkár. K/855 – Varga Gábor (Fidesz): „Mi lesz az M200-as út és a székesfehérvári „Auchan-körforgó” sorsa?” Címzett: Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter. Október 19-én elhangzott és megválaszolták; a válaszadó tisztsége: államtitkár.

K/856 – Pócs János (Fidesz): „Miért vesznek ki 50 ezer eurót minden gazda zsebéből?” Címzett: agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter. Október 19-én elhangzott és megválaszolták; a válaszadó tisztsége: miniszter. K/857 – Witzmann Mihály (Fidesz): „Mi lesz az M7-es autópálya Budapest és Balatonvilágos közötti tervezett bővítésével?” Címzett: közlekedési és beruházási miniszter. Október 19-én elhangzott és megválaszolták; a válaszadó tisztsége: államtitkár. K/858 – Dr. Simicskó István (KDNP): „Milyen tájékoztatást tud adni a Magyar Honvédség állományában bekövetkezett tragikus halálesetek körülményeiről?” Címzett: honvédelmi miniszter. Október 19-én elhangzott és megválaszolták; a válaszadó tisztsége: miniszter. K/859 – Dr. Latorcai Csaba (KDNP): „Terveznek-e változtatni a KATA-val kapcsolatos elképzelésen, vagy jön a dupla adóteher 138 ezer vállalkozónak és családjaikon keresztül csaknem félmillió embernek?” Címzett: Kármán András pénzügyminiszter. Október 19-én elhangzott és megválaszolták; a válaszadó tisztsége: miniszter.

K/861 – Dr. Hargitai János (KDNP): „Zuhanó építőipari beruházások - mi várható a jövő évi költségvetésben?” Címzett: közlekedési és beruházási miniszter. Október 19-én elhangzott és megválaszolták; a válaszadó tisztsége: államtitkár. K/862 – Dr. Máthé Zsuzsa (KDNP): „Miért hagyták lejárni a fakitermelési moratóriumot, mielőtt nyilvánosságra hozták volna az ígért átfogó állapotfelmérés eredményeit, és megteremtették volna a védett erdők hosszú távú védelmének garanciáit?” Címzett: Élő Környezetért Felelős Minisztérium államtitkára. Október 19-én elhangzott és megválaszolták; a válaszadó tisztsége: miniszter. K/863 – Tóthmajor Balázs (TISZA): „Mihez kezdtek a felhatalmazással?” Címzett: gazdasági és energetikai miniszter. Október 19-én elhangzott és megválaszolták; a válaszadó tisztsége: államtitkár. K/864 – Tóth Norbert (TISZA): „Milyen mintázatok rajzolódtak ki?” Címzett: Miniszterelnökséget vezető miniszter. Október 19-én elhangzott és megválaszolták; a válaszadó tisztsége: politikai államtitkár.

A kérdésekben szereplő állítások nem megállapított tények. A válaszadás megtörténte igazolt, a válaszadók személye, a válaszok teljes tartalma és a felszólalások pontos sorrendje még nem.

Azonnali kérdések

Azonnali kérdések: válaszok, elutasított helyettes és visszavont indítványok

Október 19-én kilenc azonnali kérdés elhangzását és megválaszolását rögzítették. Az A/877-nél a helyettes válaszadó elutasítását jelentették be; az A/869, az A/880 és az A/882 visszavontnak tekintendő. A kérdezők, címzettek és címek alább irományszám szerint szerepelnek.

A/868 – Borsós Gabriella (TISZA): „Hogyan válik igazságossá a közteherviselés?”. Benyújtás: október 18. Címzett: pénzügyminiszter. Október 19-én elhangzott és megválaszolták; a válaszadó tisztsége: államtitkár. A/869 – Dr. Simon Zsuzsánna (TISZA): „Mikor kapják vissza a betegek a méltóságteljes gyógyulás esélyét?”. Benyújtás: október 18. Címzett: egészségügyi miniszter. Október 19-i állapot: visszavontnak tekintendő. A/871 – Dócs Dávid (Mi Hazánk): „Ki merik jelenteni, hogy a Tiszához eddig nem köthető korrupciós ügy?”. Benyújtás: október 19. Címzett: belügyminiszter. Október 19-én elhangzott és megválaszolták; a válaszadó tisztsége: miniszter. A/872 – Dúró Dóra (Mi Hazánk): „Mi folyik itt?”. Benyújtás: október 19. Címzett: oktatási és gyermekügyi miniszter. Október 19-én elhangzott és megválaszolták; a válaszadó tisztsége: miniszter.

A/873 – Dr. Barna-Szabó Tímea (TISZA): „Hogy áll Simon Miklós büntetőügye?”. Benyújtás: október 19. Címzett: legfőbb ügyész. Október 19-én elhangzott és megválaszolták; a válaszadó tisztsége: legfőbb ügyész. A/875 – Dr. Juhász Hajnalka (KDNP): „Milyen konkrét intézkedéseket tesz a kormány annak érdekében, hogy a magyar fogyasztók 2028 után is tájékozottan dönthessenek, és a magyar gazdák ne veszítsék el a GMO-mentes termelésből fakadó versenyelőnyüket?”. Benyújtás: október 19. Címzett: Élő Környezetért Felelős Minisztérium államtitkára. Október 19-én elhangzott és megválaszolták; a válaszadó tisztsége: államtitkár. A/876 – Dr. Simicskó István (KDNP): „Mikor folytatódik teljes körűen a Hungarikum Bizottság érdemi munkája, és mikor születhetnek újabb döntések nemzeti értékeink és hungarikumaink elismeréséről?”. Benyújtás: október 19. Címzett: agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter. Október 19-én elhangzott és megválaszolták; a válaszadó tisztsége: államtitkár. A/877 – Szűcs Gábor (Fidesz): „A magyarok válaszokat várnak. Ön szerint a visszamutogatás és a személyeskedés elég lesz?”. Benyújtás: október 19. Címzett: Miniszterelnökséget vezető államtitkár. Október 19-én a helyettes válaszadó elutasítását jelentették be.

A/878 – Zsigó Róbert (Fidesz): „A gyermekek a fontosak?”. Benyújtás: október 19. Címzett: oktatási és gyermekügyi miniszter. Október 19-én elhangzott és megválaszolták; a válaszadó tisztsége: miniszter. A/879 – Takács Péter (Fidesz): „Biztos ez a jó irány a sürgősségi ellátásban?”. Benyújtás: október 19. Címzett: egészségügyi miniszter. Október 19-én elhangzott és megválaszolták; a válaszadó tisztsége: államtitkár. A/880 – Dr. Panyi Miklós (Fidesz): „Lejtmenetben a beruházások. Merre kormányozza a hajót Kapitány miniszter úr?”. Benyújtás: október 19. Címzett: gazdasági és energetikai miniszter. Október 19-i állapot: visszavontnak tekintendő. A/881 – F. Kovács Sándor (Fidesz): „Miért hátrált meg?”. Benyújtás: október 19. Címzett: Élő Környezetért Felelős Minisztérium államtitkára. Október 19-én elhangzott és megválaszolták; a válaszadó tisztsége: államtitkár.

A/882 – Szentkirályi Alexandra (Fidesz): „Méltó közmédia?”. Benyújtás: október 19. Címzett: Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium államtitkára. Október 19-i állapot: visszavontnak tekintendő.

A pontos felszólalási sorrend, az időpontok, a tényleges válaszadók személye és a válaszok teljes tartalma még nem ismert. A címzett nem automatikusan a válaszadó; a kérdés címében szereplő állítás nem megállapított tény.