Ez történt a parlamentben szeptemberben

Szeptember eleje · kihirdetett törvény

Újra megye és kormánymegbízott

A T/405-ből lett, szeptember 11-én kihirdetett 2026. évi XLIX. törvény számos jogszabályban visszahozza a megye és a kormánymegbízott elnevezést. A terminológiai átállás mellett a miniszterelnök illetményére is tartalmaz szabályt.

Az ügy jelentősége a közigazgatás hétköznapi működésében is megjelenik: jogszabályi hivatkozásokat és intézményi megnevezéseket kell átvezetni. A szeptemberi döntés több rendelkezés alkalmazását már az október eleji átálláshoz kapcsolta.

Szeptember 15–18. · elfogadás és kihirdetés

Üzemanyag-támogatásból törvény lett, árplafonból egyelőre nem

A parlament szeptember 15-én elfogadta az üzemanyag-áremelkedéshez kapcsolódó támogatási és adócsomagot. A 2026. évi L. törvényt szeptember 18-án hirdették ki. A csomag a támogatások jogi kereteit és a mezőgazdasági gázolaj visszaigénylését is érinti.

Ugyanebben a témában más utat javasolt a Fidesz–KDNP: 595 forintos benzin- és 615 forintos dízelár-plafont. A Gazdasági és Energetikai Bizottság szeptember 29-én elutasította a T/637 tárgysorozatba vételét. Ebből az indítványból tehát szeptemberben nem lett új hatósági ár.

Szeptember közepe · kihirdetett törvények

Titkosszolgálati iratok és a szakképzés irányítása

A titkosszolgálati iratok feltárásáról szóló új törvény szeptember 18-án jelent meg. A hozzáférés, a kutathatóság és a Levéltár feladatai új szabályozási keretet kapnak. A közérdekű kérdés most az, mikor és milyen feltételekkel válik ténylegesen hozzáférhetővé az iratanyag.

A végrehajtás időzítése már szeptemberben újra napirendre került: a szeptember 28-án benyújtott T/779 egyes október 20-i határidőket november 4-re tolna. Ez még javaslat; a halasztás elfogadását nem igazolja a benyújtás.

A szakképzési törvény módosítását szeptember 22-én hirdették ki. A centrumok vezetési rendjét és az oktatói testületek szerepét alakítja át. A diákok és az oktatók szempontjából a következő kérdés az átmenet működése: hogyan áll fel az új irányítás, és hogyan biztosítják közben az intézmények folytonos működését?

Szeptember 22–30. · elfogadás, kihirdetés és elnöki figyelemfelhívás

A javítóintézetek visszakerülnek a gyermekvédelembe

A parlament szeptember 22-én elfogadta a javítóintézetek gyermekvédelmi visszaintegrálását. A szeptember 30-án kihirdetett törvény október 1-jén lépett hatályba. Újraszabályozza az intézmények irányítását és szakmai döntéshozatalát.

Az államfő aláírta a törvényt, ugyanakkor kifogásolta a túlterjeszkedő módosító javaslat tárgyalásának módját. Álláspontja szerint az érdemi vita alóli felmentés tartalmi feltételei nem teljesültek. Az intézményi változás így a jogalkotás minőségéről szóló vitával együtt zárta a hónapot.

A gyermekvédelem másik ága még nem zárult le: a T/680 általános vitája szeptember 22-én, részletesvita-szakasza szeptember 30-án zárult. A hónap végi bizottsági napirenden az örökbefogadás és a kórházban maradó csecsemők helyzete is szerepelt.

Szeptember 30. · visszaküldött törvény

A kamarai törvény nem jutott el a kihirdetésig

Baka András megfontolásra visszaküldte a szeptember 22-én elfogadott egészségügyi kamarai törvényt. Egyetértett a szakmai önkormányzatiság erősítésével, de kifogásolta a kamarai tisztségviselők választási szabadságának korlátozását.

A kötelező kamarai visszalépés átmenetét is észszerűbbé tenné, hogy adminisztratív okokból ne essenek ki orvosok az ellátásból. Az ügy szeptember végén ezért újabb parlamenti megfontolásra várt; az elfogadott szöveg alapján még nem lehetett hatályos új szabályokról beszélni.

Szeptember 30. · kihirdetés

Beruházások és állami vagyon: kevésbé látványos, hosszabb hatású döntések

A hónap utolsó napján jelent meg az építészeti törvény módosítása, a budapesti ingatlanok fejlesztését és vagyonkezelését érintő csomag, valamint a koncessziós törvények módosítása.

Ezek a beruházások engedélyezését, a vagyongazdálkodás feladatmegosztását és a koncessziós eljárások intézményi rendjét érintik. A gyakorlati következmények az egyes projektek és eljárások során válnak láthatóvá.

Szeptemberi előzmény · meghallgatási kezdeményezés

Szijjártó BYD-s szerepe is parlamenti vizsgálat tárgya lett

Pásztor Anett szeptemberben arról számolt be, hogy a nemzetbiztonsági bizottságban kezdeményezték Szijjártó Péter meghallgatását. A téma a volt külügyminiszter BYD-nál vállalt pozíciója és az ezzel kapcsolatban felvetett nemzetbiztonsági kérdések voltak.

Ez a szeptemberi parlamenti munka ellenőrző szerepét is megmutatja: a törvényalkotás mellett korábbi kormányzati döntések hátterének feltárását is kezdeményezték. A kezdeményezésről szóló közlés alapján azonban nem állítjuk, hogy Szijjártót szeptemberben személyesen meghallgatták vagy jogsértést állapítottak meg. Az októberre bejelentett folytatás az októberi előretekintésben szerepel.

Szeptember 28. · plenáris döntések

Három mentelmi felfüggesztés és elutasított legfőbbügyész-jelölt

A Ház szeptember 28-án Hankó Balázs, Seszták Miklós és Magyar Péter mentelmi jogát is felfüggesztette, ügyenként 139 igen, 0 nem és 0 tartózkodás mellett. Ez az eljárások folytatását teszi lehetővé; bűnösséget nem állapít meg.

Szathmáry Zoltán legfőbbügyész-jelöltségét 0 igen, 138 nem és 1 tartózkodás mellett elutasították. Erről a jelölésről lezárult a döntés, a tisztség betöltésének következő lépése azonban nyitott maradt.

A szeptemberből továbbvitt ügyek

Költségvetés és szenteste: még nem lezárt döntés

A 2026-os költségvetés módosítása szeptemberben végigment az általános és részletesvita-szakaszon, de a hónap végi állapot alapján még nem szerepel a kihirdetett törvények között. A 7,5 százalékos hiánycél és az 500 milliárdos Havária Alap a javaslatban szereplő tervek.

December 24. munkaszüneti nappá tételénél a bizottság szeptember 29-én tárgysorozatba vette a Tisza T/714-es javaslatát, a KDNP T/500-as indítványának eljárását pedig elhalasztotta. A továbbjutás önmagában még nem teremt új munkaszüneti napot.